Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN (1918–1919) 1220 A magyarosodásban érdekelt tisztviselők nagy része a bártfai állami gimnáziumba vagy a rövid életű polgári leányiskolába íratta gyermekét, ezért mindkét helyen a magyar anyanyelvű diákok aránya volt magasabb.26 Azonban az állami elemi iskola tanulóinak csak 11%-a, a szaktanítós gazdasági iskolának pedig mindössze 3%-a volt magyar anyanyelvű az 1907–1908-as tanévben. 27 1. táblázat Bártfa anyanyelvi és nemzetiségi összetétele 1880 és 1921 között* 1880 1890 1900 1910 1919 1921 magyar 216 358 992 2179 615 172 német 645 1188 1721 1617 1072 99 szlovák 3816 3294 3233 2571 4638 4227 csehzsidó (1921-től)-1653 egyéb 207 229 156 211 110 összesen 4884 5069 6102 6578 6435**6593 * A magyar népszámlálások az anyanyelvre, a csehszlovákok a nemzetiségre kérdeztek rá. A későbbi, 1930-as csehszlovák és 1940-es szlovák népszámlálás eredményeit összefoglaló kiadványok nem közölték a Bártfa városára vonatkozó nemzetiségi adatokat. ** Az 1919-es adat az alábbi települések népességét is tartalmazza: Bardiovské Kúpele, Bardiovský Mihalov, Bardiovská Zábava, Blihy Mičkovo, Poštarka. Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava 1920. 99. Forrás: lásd a jegyzetben 28 Az 1918–19-es államfordulat tehát egy csak részben magyar nyelvűvé vált szlovák–zsidó, ha pedig felekezeti összetétel felől nézzük, akkor római katolikus–izraelita Bártfát talált. A város a fordulat után nem vált a cseh telepesek kedvelt célpontjává, hiszen nem helyeztek ide nagyobb létszámú katonaságot vagy fontos állami hivatalokat: az 1920-as években alig 200 cseh betelepült élt itt.29 A nyelvi átállás azonban 1918 26 Dúzs Róza: A bártfai államilag segélyezett községi polgári leányiskola értesítője az 1913–1914. iskolai évről (II. évfolyam). Bártfa 1914. 31.; Vas Antal: A bártfai magyar királyi állami gimnázium értesítője az 1906–1907. iskolai évről. Bártfa 1907. 42. 27 Török Lajos: Emlékkönyv a bártfai áll. elemi fiú és leányiskola 10 éves múltjáról és jelen állapotáról. Bártfa 1908. 66–69. 28 Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve II. Bp. 1882. 229.; A Magyar Korona országainak helységnévtára. Bp. 1892. 452.; Az 1900. évi népszámlálás 10. Végeredmények összefoglalása. Bp. 1909. 116–117.; Az 1910. évi népszámlálás 6. i. m. 128–129.; 1919-es kiadvány; Československá statistika – svazek 9. Sčítaní lidu v Republice československé ze dne 15. února 1921, I. díl. Praha 1924. 37.; Lexikon obcí Slovenskej republiky. Bratislava 1942. 5. 29 Noha az 1921-es csehszlovák népszámlálás során egy nemzetiségi kategóriába sorolták a cseheket és a szlovákokat, a Sáros vármegyei hivatalos lapban külön feltüntették e két etnikai csoport pontos számát. E szerint Bártfán 6592 lakost számoltak össze, akik közül 4212 szlovák, 179 cseh, 200 magyar, 84 német, 107 ruszin, 1787 zsidó és 23 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. In: Počet obvateľstva župy Šarišskej podľa sčítania r. 1921. Úradné noviny župy Šarišskej, 1921. május 6. 1.
