Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN (1918–1919) 1216 Bártfát ennek ellenére, s több szempontot mérlegelve választottam ki kutatásom tárgyául. A város példáján elsősorban egy szlovák többségű régió szlovák többségű kisvárosának átmenettörténete vizsgálható. Bártfa és vidéke is része volt annak a kelet-szlovák régiónak, melyet a magyar kormány által támogatott, 1907–1918 között működő Naša Zastava című sárosi szlovák dialektusban íródott hetilap szerkesztői gárdája önálló, „szlovják” nemzetiségi csoportként képzelt el. Zsebráczky Géza, bártfai plébános volt a mozgalom egyik kiemelkedő ideológusa. Másrészt Bártfát 1914 decemberében elfoglalták az orosz cári csapatok, ami komoly egészségügyi és köztisztasági problémát jelentett a városvezetés számára, s ami közvetetten az 1920-as évek elejéig megnehezítette a város közellátását. Bártfa nem utolsósorban határvárosként közvetlenül is érintett volt a Galíciából érkező menekültáradat kezelésében, mely először az első világháború, majd a lengyel–ukrán háború idején érte el a vidéket. A tanulmányban az államfordulat, impériumváltás, hatalmi átmenet kifejezéseket egymás szinonimájaként használom. A korabeli szlovák szóhasználatban, de a tudományos és propaganda nyelvezetben is ugyanezt a rövid időszakot jelöli a prevrat, magyarul fordulat szó. Időhatárait szűkebb értelemben (és Csehszlovákia kontextusában) az 1918. október 31. és 1919 augusztusa közti, szélesebb felfogásban pedig az első világháború utolsó éve és 1923 októbere, az első csehszlovák községi választások közti időszakra teszem. A helyi elit újrastrukturálódásának elemzése tekintetében ezen belül is négy fázist különböztetek meg, és ezek alapján vizsgálom annak magatartását: 1. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulásától (1918. november 20.) a cseh és szlovák katonai egységek városba történő bevonulásáig (1919. január 4.) terjedő időszak, 2. a város cseh és szlovák katonai egységek által történő elfoglalása és a Tanácsköztársaság csapatainak Bártfára érkezése (1919. június 10.) közti időszak, 3. a Magyar Tanácsköztársaság bukása és az 1920 áprilisában megtartott első csehszlovák parlamenti választások közti időszak, 4. 1920 áprilisa és az 1923. szeptember 16-a, az első csehszlovák községi választások közti időszak. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy e fordulatokkal teli rövid időszakon belül melyek azok a konkrét események, melyeknek hatására a helyi politikai elit személyi összetétele megváltozott, illetve, hogy melyik fázisban észlelhető a legnagyobb mértékű változás. Kik azok, akik elmennek, és kik maradnak? Mit tudunk arról a rétegről, amely a kontinuitást képviseli? Pontosabban fogalmazva: kik vettek részt a helyi elit soraiból a csehszlovák állam létrejöttében? Helyi elit tagjai alatt a város politikai képviseletét, vagyis a városi képviselő-testület, azaz a magyar törvényhatósági bizottság, majd a csehszlovák közigazgatás
