Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben
PÁL JUDIT 1205 hogy megfelelően képzett emberekre bízzák a hatalomátvétel igen kényes feladatát (lásd az 1. táblázatot). Első látásra is szembeszökő, hogy az első kinevezéseknél (egy kivétellel) mindegyiküknek doktori címe volt. A kivétel Valer Neamțu ka tonatiszt volt, akit előbb Csík, majd a legrenitensebb vármegye, Udvarhely élére neveztek ki.79 A többiek − két orvos kivételével − a jogi doktorátus birtokában ügyvédek voltak. Az ő szerepükről a modern politikai életben sokat írtak, már a 19. század második felétől megfigyelhető volt magas arányuk a képviselők között.80 Esetünkben azonban arról is szó van, hogy az erdélyi román elit a román társadalomban viszonylag szűk réteget képezett, amelyiknek ráadásul legnépesebb csoportját a görög katolikus és görögkeleti papok adták. A magyar időkben hivatalban levők nem számítottak elég megbízhatóknak − a kevés kivételhez tartozott Emil Hațieganu kolozsvári bíró, aki az impériumváltás után is jelentős szerepet kapott −, így kézenfekvő megoldásnak az tűnt, hogy a jól képzett szabadfoglalkozású értelmiségiek közül válasszanak. Miután Magyarországon a jog- és államtudományi tanulmányok képesítettek a felsőbb közigazgatási funkciókra, az ügyvédek voltak a legalkalmasabbak erre a megbízásra. A prefektusok többsége Kolozsváron járt egyetemre, de négyen részben vagy egészben Budapesten, ketten pedig Bécsben (is) tanultak, akárcsak a két orvos. Többen közülük a Gozsdu Alapítvány ösztöndíjasaiként végezték egyetemi tanulmányaikat, hiszen majdnem mind – amennyire fennmaradt adataink ezt sejtetni engedik – szerény anyagi lehetőséggel bíró családi háttérrel rendelkezett: apjuk paraszt, esetleg tanító volt. Kettőről tudjuk, hogy papfiúk voltak (Valentin Poruțiu és George Baiulescu), Silviu Moldovan apja pedig – valószínűleg 1867 előtt − szolgabíróként működött. 81 Baiulescu mellett a legidősebb és a legismertebb közülük Teodor Mihali volt, aki kezdetben feltehetőleg többet szeretett volna elérni, mint a prefektusi kinevezés. Mihali szintén ügyvéd volt Désen, Szolnok-Doboka vármegye székhelyén, de mellette a helyi román bank és a román kaszinó egyik alapítója, az ASTRA vidéki szervezetének (és általában a román egyesületi élet) támogatója, szervezője.82 1905-től a Román Nemzeti Párt színeiben képviselő, és az 79 A székely köztársaság kikiáltásának tervére lásd Bárdi Nándor: Impériumváltás Székelyudvarhelyen. In: Uő: Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről. Csíkszereda 2013. 37−86. 80 A képviselők közti arányukra lásd Maurizio Cotta – Heinrich Best: Between Professionalization and Democratization. A Synoptic View on the Making of the European Representative. In: Parliamentary Representatives in Europe 1848−2000. Legislative Recruitment and Careers in Eleven European Countries. Eds. Heinrich Best – Maurizio Cotta. Oxford–New York 2000. 510−511. 81 Többük életrajzát lásd Vasile Lechințan: Oficiali de stat români din Transilvania (1368−1918). Cluj-Napoca 2003. 82 Az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) az erdélyi románok 1861-ban alapított kulturális egyesülete. Sokoldalú kulturális és társadalomszervező
