Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben
FŐISPÁNOK ÉS PREFEKTUSOK 1918−1919-BEN 1194 új főispán kinevezésének ügyében: „Főispánság hónapok óta betöltetlen, alispán munkapárti, közhangulat azonnali intézkedést tesz szükségessé. Én magam megbízást semmi esetre sem vállalom, ideiglenesen sem. Helyzet feltárása és azonnali kormányintézkedés érdekében Budapestre küldött megbízottaink közlekedés lehetetlensége miatt visszatértek.” Kérte, hogy haladéktalanul nevezzék ki Kispál Lászlót, „ki vármegyénkben évek óta lelkesen képviseli Károlyi-párt eszméit”. 45 Kispál a helyi magyar elit tagja volt, a háború körüli években földbirtokosként, malomtulajdonosként, helyi bank cégvezetőjeként találkozunk nevével. Ezt követően számtalan sürgetés érkezett a belügyminiszter címére, azt is felajánlva, hogy ha Kispált nem találnák alkalmasnak, mást jelölnek. Közben ugyanis egy 26 éves városi számvevő neve is felbukkant lehetséges jelöltként, akit még november elején az egyik forrás szerint a Román Nemzeti Bizottság ajánlott, de a Polgári Radikális Párt is őt támogatta, amelynek helyi szervezője volt. Gyárfás csaknem naponta küldte könyörgő leveleit és táviratait a különböző hivatalokba. Kispál maga is igyekezett lobbizni, a cél érdekében még Budapestre is elutazott, s azzal érvelt, hogy „[ k ] özvetlen a román megszállás előtt állunk, és így annak va gyunk kitéve, hogy a románok maguk veszik át a gazdátlanná vált közigazgatást abban a vármegyében, amelynek majoritása nem román és amelynek számottevő magyarsága és lelkes, hazafias érzésű birtokossága van”.46 November 21-én Batthyány a Minisztertanács elé terjesztette Kispál kinevezését, ekkor került sor a Jászival való összecsapásra. November 23-án a helyi radikális és szociáldemokrata párt nevében is tiltakozás érkezett Kispál kinevezése ellen, akiben ők úgymond „a régi soviniszta junker-rendszer tipikus képviselőjét” látták. A belügyminiszter december 6-án újra próbálkozott, ezúttal is sikertelenül. A kinevezést Apáthy is támogatta, de hasztalan. „Föltétlenül szükséges és sürgős Kispál László” – írta december 11-én, majd 20-án ismét. Még 1918. december 30-án is, amikor a román hadsereg már Kolozsvárt is elfoglalta, a következő táviratot intézte a belügyminiszterhez: „Marostorda megyei kormánybiztosnak ismételten György Józsefet ajánlottam. Szenner kinevezése volt Munkapárt óhaja. Fölmentése sürgős, mert súlyos bonyodalmak csak úgy kerülhetők el. Kisküküllőbe Kispál László, Alsófehérbe Fogarasi Albert, Beszterce-Naszódba Schuszter János volna kinevezendő. Mindezekben ismételten tettem előterjesztést. Kispál László kinevezése különösen fontos.”47 Időközben – november végén – az alispán is megelégelte a helyzetet és beteget jelentve visszavonult. A vármegye élére még ekkor sem neveztek 45 MNL OL K 803 PTI 606 f 3 Törvényhatóságok táviratai (Budapesten és vármegyékben működő szervek). 29. ő. e. Kis-Küküllő vármegye, 11. sz. 46 Uo. 47 Uo.
