Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben
1179 Pál Judit FŐISPÁNOK ÉS PREFEKTUSOK 1918−1919BEN A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben* Az első világháború vége és az Osztrák−Magyar Monarchia felbomlásának centenáriuma közeledtével megszaporodtak azok az írások, amelyek a száz évvel ezelőtti eseményeket taglalják különböző nézőpontokból. Ezek közül eddig kevesebb figyelmet kapott a helyi közigazgatás átalakulása. Az utóbbi időben ugyan erről is született néhány elemzés, de ezek nagy része csak egy-egy adott vármegyére, városra koncentrál.1 Tanulmányomban a közigazgatási átmenet kérdését vizsgálom az erdélyi vármegyék szintjén.2 Mivel mind 1918 előtt, mind pedig utána nagy szerep jutott a főispánoknak/prefektusoknak, az ő hatáskörük elemzése révén igyekszem összehasonlítani az 1918 előtti és utáni rendszert, illetve a prozopográfiai módszert alkalmazva összevetni a két csoport főbb jellemzőit. Terjedelmi okokból egyáltalán nem, vagy csak nagyon röviden térhetek ki több, a témával szorosan összefüggő kérdésre, így a vizsgálatnak nem közvetlen tárgya a kormánybiztosok kinevezése, a nemzeti tanácsok, valamint a román Kormányzótanács és az erdélyi Főkormánybiztosság megszervezése és működése, a szétzilálódó közigazgatás, az „impériumváltás” egyéb aspektusai, a többi hivatalnok helyzete és az eskü kérdése, de a főispánok tényleges tevékenysége sem. A történelmi keretek bővebb felvázolásától is eltekintek, mert erről bőséges szakirodalom áll az olvasó rendelkezésére. 3 * A tanulmány a Romanian Research Fund CNCS-UEFISCDI támogatásával készült a Változás és kontinuitás: közigazgatás és hivatalnoki kar Erdélyben az első világháború előtt és után (Change and continuity: the public administration and the civil servants’ corps from Transylvania before and after the First World War, 1910−1925) PN-III-P4-ID-PCE-2016-0390. számú projekt keretében. 1 A kérdés rövid összefoglalására lásd Bárdi Nándor: Az erdélyi kérdés mint közigazgatási probléma. Magyar Kisebbség 4. (1998) 1. sz. 123−156. Egy-egy vármegye közigazgatási átalakulására lásd Nagy Botond: Háromszék közigazgatása 1918−1940 között. In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudo mányi tanulmányok XIV. Székelyudvarhely 2015. 159−194.; László Márton: Maros-Torda/Maros me gye közigazgatása 1919−1938 között. In: Areopolisz i. m. 195−223.; Gidó Csaba : Udvarhely megye közigazgatás-története impériumváltástól impériumváltásig (1918−1940). In: Areopolisz i. m. 225−277.; Szabó Csongor: Impériumváltás Csíkban (1918−1930). In: Székelyföld és a nagy háború. Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából. Szerk. Orbán Zsolt. Csíkszereda 2018. 120−162. Ebben a kötetben az előző három tanulmány átdolgozott változata is megtalálható. 2 Erdélyen a történeti Erdélyt értem, és csak annak 15 vármegyéjét vizsgálom. 3 Romsics Ignác: Erdély elvesztése 1918−1947. Bp. 2018. ÖSSZEOMLÁS 1918
