Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
A MAGYAR VÁRMEGYÉK SZEREPE A HABSBURG MONARCHIA HADEREJÉNEK FINANSZÍROZÁSÁBAN 1144 adó uradalmak közötti felosztásáról a nemesség (nobiles ) és az előkelők ( proceres ) megegyeztek. 118 A megyei adóztatás változékonyságáról vagy állandóságáról szinte csak morzsányi információval rendelkezünk. A helytartótanácsi adatgyűjtés e téren is csupán bepillantást enged a 18. század első harmadának közigazgatási törekvéseibe. A törvényhatóságok jelentős hányada a Rákóczi-szabadságharcot követően alakította ki az 1730. évben érvényes adórendszerét. Esztergom és Fejér megyék az 1715. és 1720. évi összeírások adatait vették figyelembe. Ez előtt is szedtek hadiadót, de annak formáját már nem írták le. Heves megye 1725-ig a dicális rendszert használta, azt követően módosította gyakorlatát, és áttért a házi porták szisztémájára. Szepes megye egy 1717. évi ösz szeírás alapján vezette be a jobbágyi földek adóztatását. Pest megye az 1720-as években megpróbált az összeírások alapján egyfajta portarendszert kialakítani, amelynek azonban 1731-től már nyomát sem látjuk az összeírásokban és adókivetésekben.119 A felvillantott néhány példa azt mutatja, hogy nem mindenütt volt olyan tartós az adórendszer, mint Nógrád, Moson vagy Trencsén esetében. 120 A legtöbb helyen megfogalmazták a katonaság eltartásához kötődő panaszokat is. Vas megye nehezményezte, hogy 17 század lovasságot és egy ezredtörzset kell elszállásolnia. Az ingyenmunka eltörlését és készpénzben történő megváltását pedig tehernövekedésnek tartotta, mivel itt karbantartásra szoruló vár nem helyezkedett el. Sőt, a lakosság 209 000 Ft-ot meghaladó kölcsönt vett fel, hogy adóját kifizethesse. A helyzet odáig fajult, hogy a lakosság szökdösött lakóhelyéről.121 A katonai terhek miatti eladósodás más vidékeket is sújtott. Mosonban a lakosság 169 195 Ft hitelt vett fel, hogy adóját fizethesse.122 Nógrádban szintén kölcsönért kellett folyamodni a hadiadó kifizetése érdekében.123 Bars megyében az átvonuló katonáknak járó széna biztosítása érdekében kellett hitelt felvenni. 124 A sort még hosszan lehetne folytatni olyan megyékkel, amelyek lakosaik adósságát emlegetik, a kölcsönök eredetét azonban a katonaság ellátásának terheivel nem lehet mindig közvetlenül összekapcsolni. 118 MNL OL C 20 Sopron vm. 1730. aug. 22. 126r. 119 MNL PML IV. 23-a. CP II. Pest-Pilis-Solt vármegye adószedőjének iratai. Adószedői összeírások. No. 148. és No. 165. stb. 120 MNL OL C 20 Nógrád 1730. aug. 21. 91r., Moson 1730. aug. 21. 107r., Trencsén vm. 1730. aug. 18. 25v. 121 Uo. Vas 1730. szept. 18. 161r–v. 122 Uo. Moson 1730. aug. 21. 109v. 123 Uo. Nógrád 1730. aug. 21. 92r. 124 Uo. Bars 1730. szept. 11. 86r.
