Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1145 A Helytartótanácshoz juttatott levelek olyan – sokszor helyi jelentőségű – terheket is megemlítenek, amelyek az utókor figyelmét eddig elkerülték. Fejér megye 1724 és 1727 között 197,5 ölnyi fát juttatott a komáromi helyőrség részére, amelynek egységára 1 Ft 70 dénárt tett ki. A lakosok a fát az uradalmi erdőkben készpénzért vették meg, de értékét adóként nem írták jóvá részükre. 125 Nyitra megye Lipótvár, Érsekújvár és Nyitra helyőrsége számára készített gyertyát saját költségen 2865 Ft 25 dénár értékben. Az ugyanezen erődökbe juttatott 528 öl tűzifa ára 1584 Ft-ot tett ki, a sereg azonban csupán az összeg felét térítette meg. A tisztviselők úgy vélték, hogy egy lóporció értéke télen akár 6–8 Ft-ot is elérhet, miközben elszámolási ára csupán 3 Ft. Álláspontjuk szerint a lakosság akár 18 000 Ft veszteséget is szenvedhetett egy-egy elszállásolási időszakban. 126 Sopron megye részére a lovak és újoncok eltartása okozott váratlan többletkiadásokat. A hadbiztosi körzet központja Sopronban nyert elhelyezést. A regruták és katonalovak hivatalos szemléjét a körzeti hadbiztos végezte, eltartásuk azonban a megyét terhelte. A fűből és fél adag (3 font) zabból álló nyári lóporció 10 300 köböl szemes takarmány veszteséget okozott a lakosoknak.127 A sort még hosszasan lehetne folytatni. A felmérésben részt vevő törvényhatóságok mindegyike adókönnyítést szeretett volna elérni, ezért gyanakodhatunk arra, hogy a közölt adatok kozmetikázottak, esetleg célzottan válogatottak. Arra azonban mindenképpen felhívják a figyelmet, hogy a hivatalos hadiadóteher mellett más, rejtett költségek is a lakosok vállát nyomták. A háziadó kivetése Magyarországon A 18. század első harmadában a nemesi közgyűlések napirendjét és választott tisztviselői munkaidejét az állami adók beszedése, a jogszolgáltatás, a katonák téli ellátása töltötte ki. Az apparátus fizetését, a székház karbantartását és az egyéb kiadásokat a megye a házipénztárból fedezte. Az 1730. évi felmérés utolsó kérdőpontja foglalkozott e kiadások fedezetével. Máramaros, Ung és Ugocsa megyék, továbbá Kővár vidék nem vetett ki háziadót, hanem a hadi pénztárból fedezték minden kiadásukat.128 Ez ellentétben állt az 1715. évi törvények előírásaival, mivel akkor elrendelték, hogy az adószedők 125 Uo. Fejér 1730. szept. 13. 140r. 126 Uo. Nyitra 1730. aug. 16. 281v. és 284v. 127 Uo. Sopron vm. 1730. aug. 22. 128v. 128 Uo. Kővár vidék 1730. aug. 11. 123r., Máramaros 1730. aug. 8. 45v., Ung 1730. aug. 25. 164r., Ugocsa 1730. okt. 4. 38r.
