Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1141 Az arányok tisztázásában a megyei tisztviselők mellett a földesurak, sőt – a megye által nem ismertetett formában – a nép is részt vett. 99 Az 1730. évi felmérés idején is használt, ideális porciónak nevezett adóalapot Moson megyében 1700/1701-ben alakították ki. Ez azonban nem jelentett mást, minthogy a települések által fizetendő porciószámot, azaz teherviselési arányukat fixálták. 100 A szomszédos Sopron megyében szintén rögzítették a települések és uradalmak egymáshoz viszonyított adófizetési arányát, amelyet itt portio domesticának neveztek. Erről a nemesek és a főrendűek kötöttek megállapodást. A természeti csapások vagy más szükséghelyzet esetén módosítottak az arányokon. 101 Fejér megyében az 1715. és 1720. évi országos összeírások tapasztalatából okulva a kontribúciót a településekre a családfők arányában vetették ki. Eszerint itt egy jobbágyra 29 Ft 47 dénár adó esett.102 A négy törvényhatóságból tehát háromban fixálták a települések egymáshoz viszonyított adóterhének arányát. A negyedik pedig kizárólag az adófizetők szám arányát vette figyelembe. E területek 579,25 portával rendelkeztek, amely a megyék közterhének 11,27, az országénak pedig 10,54%-át tette ki. A hadiadó-kivetés megyei rendszerének értékelése A hadiadó kivetésére vonatkozó kérdőív áttekintése alapján úgy tűnik, hogy legalább három jelentős adóztatási gyakorlat élt 1730-ban Magyarország területén. Az első az egykori hódoltsági területeken a vagyoni és jövedelmi viszonyokat figyelembe vevő, úgynevezett dicális rend. A második típus a jobbágyok által hasznosított termőföldökre építő szisztéma volt. Végül harmadikként a megyei tisztviselők döntésén alapuló rendszert említhetjük meg. 3. táblázat A megyék által használt adórendszerek egymáshoz viszonyított aránya Megnevezés Törvényhatóságok száma Portaszám Megyei adók aránya Országos adó aránya Vagyoni és jövedelmi adó 27 1991,25 39,42% 36,25% Jobbágyi földek 5 1021,25 20,22% 18,59% Tisztviselői döntés 12 1459,50 28,89% 26,57% Egyéb 4 579,25 11,47% 10,54% Megyék összesen 48 100,00% 91,95% Városi porták 43 442,00-8,05% Ország összesen 91 5493,25-100,00% Forrás: lásd a lábjegyzetben 103 99 MNL OL C 20 Csongrád 1730. szept. 4. 23r. 100 Uo. Moson 1730. aug. 21. 98r. és 107r. 101 Uo. Sopron vm. 1730. aug. 22. 126r. 102 Uo. Fejér 1730. aug. 16. 273r–v. 103 A megyék korabeli portaszámát lásd MNL OL A 1 54/1729 6–18. p. Ettől valamelyest eltérő adatok olvashatók Fényes Elek i. m. 611–616. között. A kancelláriai anyagban szereplő portaszámokat
