Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
A MAGYAR VÁRMEGYÉK SZEREPE A HABSBURG MONARCHIA HADEREJÉNEK FINANSZÍROZÁSÁBAN 1142 Mind a törvényhatóságok, mind a nádori portáik számát tekintve a legelterjedtebb adóztatási rendszernek a vagyoni és jövedelmi felméréseken alapuló, úgynevezett dicális rendszer volt. Míg a 27 megye a törvényhatóságok 56%-át képvi selte, az általuk fizetendő adó csupán az országos kontribúció alig 40%-át tette ki. Ez természetes is, mivel a török hódoltságot követő benépesülés és a gazdaság újjáépülése még messze nem fejeződött be. A megyei tisztviselők döntésén alapuló adórendszer csaknem ugyanennyire elterjedt volt. Ezt elsősorban azokon a vidékeken alkalmazták, amelyek kibocsátóként, vagy tranzitútvonalként az országos vándormozgalomban szerepet kaptak. A megművelt föld nagyságán alapuló rendszert módosabb megyékben alkalmazták, ezért viselt ez az öt, egykori hódoltságon kívüli megye ekkora súlyt az országos adóteherből. Talán nem tévedünk hatalmasat, ha megállapítjuk, hogy a szakirodalom által dicálisnak nevezett vagyoni és jövedelmi elemeket figyelembe vevő adórendszer 1730-ban még nem volt egyeduralkodó az országban, jóllehet már a legjelentősebbnek számított. A Helytartótanács a rendszert csupán bő negyven év elteltével, 1773-ban tette kötelezővé. Az eljárás során nem csupán a Helytartótanács gyakorolt kritikát a kaotikus viszonyok miatt, hanem olykor a megyehatóságok is megjegyzésekkel illették a mások által használt dicális rendszert. Ennek egyik gyengeségét abban látták, hogy ahhoz viszonylag állandó népesedési és természeti viszonyok szükségeltettek. Máramaros a rendszeres áradások és más természeti csapásokban látta a rendszeres összeírások elmaradásának okát.104 Kővár vidék, Bihar, Zaránd, Bács és Bodrog vármegye sta bil rendszert a vándormozgalom miatt nem tudott kialakítani.105 Csongrád ugyan bevezette az adófelosztás tartós változatát, összeírások folytatására azonban nem gondolt, nehogy a lakosság a Határőrvidék területére szökjön. 106 Trencsén megye közgyűlése úgy fogalmazott, hogy az összeírások teli voltak a nép hazugságaival.107 Heves megyében a problémát finomabban fogalmazták meg, miszerint a nép elhallgatta vagyonát.108 Nógrád ugyan a vagyonösszeírást követően vetette ki a hadiadót, azonban ott a parasztkapitányok járták a falvakat és erdőket, hogy a letagadott javakat összeírhassák, a falusi bírákat pedig botütéssel fenyegették.109 Fejér megye levelében úgy fogalmazott, hogy összeírás használtam a megyék összesítésekor. 104 Uo. Máramaros vm. 1730. aug. 8. 44v. 105 Uo. Kővár vidék 1730. aug. 11. 121v., Bihar 1730. aug. 17. 314r., Zaránd 1730. aug. 25. 135r., Bács 1730. szept. 12. 99r. 106 Uo. Csongrád 1730. szept. 4. 23r. 107 Uo. Trencsén vm. 1730. aug. 18. 25r. 108 Uo. Heves 1730. aug. 25. 180r. 109 Uo. Nógrád 1730. aug. 21. 91r–v.
