Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1139 Sáros megyében 64 negyed vagy 16 egész telek alkotott egy adózási egységet, azaz házi portát.85 Vas megyében az adóegységet 1730-ban portio domestica né ­ven illették, amely alatt négy egész telkes, nyolc féltelkes vagy tizenhat negyed telkes jobbágy, illetve 32 zsellér háztartást értettek.86 A sárosi és vasi rendszer hi­ányossága, hogy a jobbágytelkek mérete nem definiált, és gyanakodhatunk arra, hogy az uradalmanként eltérő lehetett. Az öt vármegye adórendszerének közös vonása, hogy azok valamiféleképpen a jobbágyok által használt föld nagyságához kötődnek. Az öt törvényhatóság közül négy a korabeli Észak-Magyarországon helyezkedett el, amelyek megpróbálták definiálni az adóegységként használt földterület kiterjedését. Semmiképpen nem szabad e rendszer kapcsán arra gondolnunk, hogy az öt megye nemesi társadal­ma földadót vezetett volna be, ezzel megszegve a ne onus inhaereat fundo , azaz az adó ne a földön alapuljon elvet. Sokkal inkább a földesúri, jobbágyi telkek után fizetendő adóztatás gyakorlatát láthatjuk itt. Azaz a kiváltságosok hasonló elvek szerint kívánták szedni a magán és az állami jövedelmeket is. A földek méretét figyelembe vevő rendszer már kevéssé teszi lehetővé az egy családra eső terhek nagyságának megállapítását. Tisztviselői döntésen alapuló rendszer Mintegy tizenkét törvényhatóság (Árva, 87 Bács, 88 Bereg, 89 Bihar, 90 Heves, 91 Kővár vidék,92 Liptó, 93 Máramaros, 94 Nyitra, 95 Trencsén, 96 Zaránd 97 és Zemplén 98 ) is a tisztviselők döntésére bízta a közterhek arányos kivetését. Ez azt jelentette, hogy a megyei és/vagy uradalmi tisztviselők tanácskozása döntötte el a települések által fizetendő hadiadó mértékét. A szisztéma kialakulása szinte megyéről megyére eltérő okokkal magyarázható. 85 MNL OL C 20 Sáros 1730. aug. 17. 310r. 86 Uo. Vas 1730. aug. 7. 27r. 87 Uo. Árva 1730. aug. 28. 230r–v. 88 Uo. Bács 1730. szept. 12. 99v. 89 Uo. Bereg 1730. aug. 31. 313v–314r. 90 Uo. Bihar 1730. aug. 17. 314r. 91 Uo. Heves 1730. aug. 25. 180r. 92 Uo. Kővár vidék 1730. aug. 11. 121v. 93 Uo. Liptó 1730. aug. 18. 23r. 94 Uo. Máramaros 1730. aug. 44v–45r. 95 Uo. Nyitra 1730. augusztus 16. 279v–280r. 96 Uo. Trencsén vm. 1730. aug. 18. 25r. 97 Uo. Zaránd 1730. aug. 25. 135r. 98 Uo. Zemplén 1730. aug. 28. 210r–v.

Next

/
Thumbnails
Contents