Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
A MAGYAR VÁRMEGYÉK SZEREPE A HABSBURG MONARCHIA HADEREJÉNEK FINANSZÍROZÁSÁBAN 1138 A Helytartótanács felmérést értékelő levelében kizárólag a dicális rendszert tekintette értékelhetőnek, amely az adózók terheinek összehasonlítására lehetőséget adott. A dicális, avagy vagyon- és jövedelemösszeíráson alapuló rendszer földrajzi elhelyezkedése alapvetően az egykori hódoltsági területekre, vagy annak peremére csoportosítható. Ez alól talán a kicsiny Torna megyét említhetjük meg kivételként. Jobbágyi földeken alapuló adórendszer (porta domestica) fejezet alcím A dicális rendszer alkalmazási területét elhagyva egyre nehezebben megragadható adószedési szisztémákkal találkozunk. A Helytartótanács által első helyen említett adóztatási egységet a portát, a legtöbb megye domestica (házi) jelzővel egészítette ki. Árva, Heves, Liptó, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes és Trencsén megyék sorolhatók e körbe. Most közülük csupán Pozsony, Sáros és Szepes gyakorlatát elemezhetjük, mivel a többi törvényhatóság nem írta le adókivetési gyakorlatát.82 E három törvényhatóságéhoz hasonló gyakorlatot követtek Komárom és Vas megyében. Az öt közigazgatási egység 1021,5 porta után fizetett adót, amely az országos terhek 18,59, illetve a megyékre eső kontribúció 20,22%-át tette ki. Komárom megyében ugyan dica néven említették az adóegységet, azonban az nem a megtermelt termény és állatállomány nagyságán alapult. A közterhek kivetéséhez az adókötelesek által megművelt földterület nagyságát vették figyelembe. Egy adóegységet 120 köböl gabonát befogadó föld és 25 állatot ellátó legelő alkotott. A készpénzjövedelem esetében 75 Ft-ra számoltak egy dicát, amelyre 24 Ft 21 dénár adót vetettek ki.83 Pozsony vármegye házi portáit 40 jobbágy, 60 házas zsellér és 120 házatlan zsellér alkotta. Emellett portát képezett a minősége szerint három-három osztályba sorolt szántó (400, 534 és 640 köböl befogadó képességű), rét (800, 1068 és 1280 kaszás méretű) és szőlő (400, 534 és 640 kapás nagyságú). Egy 1717. évi megyei összeírás határozta meg Szepesben az adóegység tartalmát. Eszerint egy portát 6 jobbágycsalád vagy 600 köbölnyi első osztályú termőföld tett ki. A második kategóriába sorolt föld esetében 800, a harmadikban 1000 és a negyedikben 1200 köböl alkotott egy portát. Ezen kívül a vagyonnal rendelkező zselléreket három osztályba, majd ez alapján portákba osztották. Közülük osztályuktól függően 100, 120 vagy 150 fő tett ki egy kaput. A vagyontalan zsellérek közül 400-at soroltak egy adózási egységbe. 1717-ben mintegy 30 házi portát alakítottak ki, amelyek számát az azóta eltelt években megfontolás alapján (opinative ) felülvizsgálták, és kettőt levontak. 84 82 Uo. Pozsony vm. 1730. aug. 12. 173v. 83 Uo. Komárom vm. 1730. aug. 25. 167r–v. 84 Uo. Szepes 1730. szept. 7. 54r–v.
