Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1131 Ehelyütt a porta vagy kapu tartalmát illene röviden tisztáznunk, de az sajnos már a kortársak számára is homályos maradt. A fogalom számos jelentésválto­záson ment keresztül I. Károlytól a 17. század közepéig.27 Utolsó definícióját az 1647. évi XXXVI. tc. alkotta meg. Eszerint négy darab négy- vagy hatökrös eké­vel rendelkező jobbágyháztartás, vagy nyolc darab fél ekével, azaz kettő ökörrel rendelkező gazdaság, illetve tizenhat zsellér tett ki egy portát. A 17. század má­sodik felében e meghatározást nem újították meg, illetve ennek alapján orszá­gos összeírást nem végeztek. A megyék portaszámát időről időre megváltoztat­ták anélkül, hogy a fogalom tartalmát ismerték vagy ismertették volna. Balassa Ferenc helytartótanácsos 1763-ban a portán alapuló hazai adórendszert a rendet­lenség kifejezéssel illette. 28 Ha országgyűlés és concursus nem tanácskozott, akkor a Helytartótanács rendelkezett a portaszámok módosításának jogával, mivel a hivatal életét szabá­lyozó első instrukció az adó igazságos felosztását és behajtását is feladatává tette. 29 A megyék adóterhek aránytalanságával kapcsolatos panaszai az 1720-as évek­ben folyamatosan özönlöttek a Helytartótanácshoz, ezért a portaszámok módosí­tása az évtized második felében a testület napirendjén maradt. A diéta 1728. szep­tember 23-án rendelte el egy bizottság felállítását a kérdés rendezése céljából. 30 A deputáció az országgyűlés végéig nem jutott eredményre. A portaszámok mó­dosítását ezért a Nesselrode főhadbiztos elnökletével tartott konferencia 1729. de­cember 1-je és 4-e között végezte el. A tanácskozáson részt vett a Haditanács és az Udvari Kamara két-két tanácsosa, valamint a Magyar Kancellária részéről Koller József. A magyar adózást felügyelő Helytartótanács tehát csak a végeredményről tájékoztathatta a törvényhatóságokat. Az egyeztetés alkalmával az ország 5488,5 portájának mennyiségén nem módosítottak, mindössze 120,5 egységet helyeztek át a törvényhatóságok között a magyarországi kerületi hadbiztosoktól származó, valamint az országgyűlésen megismert információk alapján.31 III. Károly ideigle­nes hatállyal, az 1729. november 1-jétől 1730. október 31-ig tartó pénzügyi évre jóváhagyta a módosítást, de további panaszok esetében újabb változtatást helye­zett kilátásba. 32 A megyék és városok természetesen ismételten nagy számban tiltakoztak a változtatások ellen.33 III. Károly ezért elrendelte, hogy a Helytartótanács a 27 Juhász Lajos: A porta története 1526–1648. Századok 60. (1936) 497–578. 28 Kállay István: Adalékok a nádori porta fogalmának változásához. Levéltári Közlemények 43. (1972) 400. 29 Ember Győző: Magyarország közigazgatása 1711–1765. Levéltári Közlemények 54. (1983) 20. 30 Szijártó M. I.: A diéta i. m. 88. 31 MNL OL A 1 54/1729. 2–3. p. 32 MNL OL C 13 Helytartótanácsi Levéltár, Benigna mandata (a továbbiakban: C 13) 1729. dec. 7. 33 MNL OL A 1 22/1730.

Next

/
Thumbnails
Contents