Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
A MAGYAR VÁRMEGYÉK SZEREPE A HABSBURG MONARCHIA HADEREJÉNEK FINANSZÍROZÁSÁBAN 1130 1. táblázat A contributio fizetésének aránya megyék és városok között22 1702 1717 1730 1741 1751 Magyar megyék portaszám 5543,5 5483,5 5051,25 5005,5 4901 arány 82,47%91,77% 92,02% 88,46% 86,70% Városok portaszám 514 492,25 438,25 464,25 521,5 arány 7,64%8,23% 7,98% 8,21% 9,23% Horvát–szlavón területek portaszám 664--173,25 173,25 arány 9,89%-3,06% 3,06% Egyéb portaszám-15,25 57 arány-0,27% 1% Összesen portaszám 6721,5 5975,25 5489,5 5658,25 5652,75 arány 100,00%100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Forrás: lásd a jegyzetben 23 Az 1730. évi adóügyi felmérés Az 1730. évi adatgyűjtés egy rutineljárás eredményeként látott napvilágot, amelynek gyakorlata a török elleni felszabadító háborúig nyúlt vissza. A törvényhatóságok képviselői 1691-től a nádor elnöklete alatt maguk osztották fel a concursus nak nevezett tanácskozáson az országra eső hadiadót a teherbíró képességüket kifejező arány, a portaszám alapján.24 A tanácskozások a Rákóczi-szabadságharcot követően, az 1710-es években is folytatódtak, azokat akár az országgyűlések évében is megtartották.25 E fórumokon a törvényhatóságok küldöttei rendszeresen ismertették a rájuk zúduló természeti csapásokat és problémákat, amelyekre hivatkozva terheik könnyítését, azaz portaszámuk leszállítását kérték. Az országgyűlések mellett tehát ez a fórum dönthetett a vármegyék teherviselő erejéről. Az arányszámok 1700 és 1765 között tizenháromszor módosultak, majd ezt követően 1802-ig egyszer sem. 26 22 Amennyiben a törvényhatóságok egyenként összeadott portaszámai eltértek a korabeli, vagy közzétett országosan összesített adatoktól, akkor mindig az előbbivel számoltuk. A táblázat 1741. és 1751. évi oszlopában egyéb címen néhány a Határőrvidéktől adóügyi szempontból visszacsatolt terület szerepel. 23 Az 1702. évi adatokat lásd Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 421–425., 1717. évi adatok.; Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717–1730. Összeáll. Borosy András – Kiss Anita – Szabó Attila. Bp. 2003. 49–62.; Az 1730. évi adatokat lásd MNL OL A 1 Kancelláriai Levéltár Originales Referadae (a továbbiakban: A 1) No. 54/1729. 5–18. p., 1741. és 1751. évi adatok; Fényes Elek: A magyarországi adó- és financzrendszer 1849-dik évig. In: Egyetemes magyar encyclopaedia I. Szerk. Török János. Pest 1859. 611–616. 24 Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 149–200. 25 Szijártó M. I.: A magyar rendek i. m. 203. 26 Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról és természetéről Magyarországon. Tessedik Sámuel – Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Szerk. Ortutay Gyula – Zsigmond Gábor. Bp. 1979. 386.
