Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
1127 Schramek László Péter A MAGYAR VÁRMEGYÉK SZEREPE A HABSBURG MONARCHIA HADEREJÉNEK FINANSZÍROZÁSÁBAN Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai A Habsburg Monarchia állandó haderejének megalakulása, majd Magyarország 17. és 18. századi szerepe annak finanszírozásában bő évszázada foglalkoztatja a magyar és osztrák történészeket. Jól ismert, magyar nyelven is hozzáférhető a haderő szervezetének változása és fizetési táblázatai. 1 Magyarország hozzájárulása a sereg fenntartási költségeihez Zachar József kutatásai alapján elérhető az érdeklődők számára.2 A császári katonák és tisztjeik török elleni felszabadító háború idején elkövetett kilengéseit, valamint azok társadalmi robbanást előidéző következményeit elsősorban R. Várkony Ágnes írásaiból ismerjük.3 Az állandó hadsereg becikkelyezésének történetét Szabó Dezső tárta fel.4 A 17. és 18. századi rendi adómegajánlás szisztémáját Iványi Emma és Szíjártó M. István publikációi világították meg.5 Az udvar oldalán jelentkező gazdálkodási folyamatokról, modernizációs és bevételnövelési kísérletekről ugyancsak a 19. század végétől áll rendelkezésünkre szakirodalom. A 20. század utolsó negyedétől napvilágot látott vármegyei közgyűlési regesztakötetek a haderő, valamint a megyehatóságok kapcsolataiba engednek betekintést. A megyék pénzügyi működését még e kiadványok sem tették maradéktalanul megismerhetővé. Ez részben a feldolgozott források típusával magyarázható. A közgyűlési jegyzőkönyvek a 18. század első felében még mindössze a hatóság döntéseinek szűkszavú kivonatát tartalmazták, másrészt csupán öt megye (Esztergom, Fejér, Pest, Somogy és Tolna) néhány évének, esetleg évtizedének határozatai váltak megismerhetővé. Az évszázados múltfeltáró munka ellenére, 1 Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig (1657–1780). Bp. 1914. 41–65., 127–128, 144–145., 228. és Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül. Bp. 2011. 206–239. 2 Zachar József: A cs. (kir.) állandó hadsereg pénzügyei (1683–1792). Századok 129. (1995) 857–872. 3 R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján. Századok 99. (1965) 679–720. 4 Szabó Dezső: Az állandó hadsereg becikkelyezésének története III. Károly korában 1708–1715. Hadtörténelmi Közlemények 11. (1910) 23–51., 349–387., 549–587. 5 Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681–1713). Bp. 1991. 134–223.; Szijártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708–1792. Bp. 2005. 210–268.; Uő.: A magyar rendek adómegajánlási joga és 18. századi adómegajánlási rend kialakulása. In: Uő: Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről. Bp. 2006. 185–216.
