Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században

A HABSBURG MONARCHIA ÉS PÉNZÜGYEI A 18. SZÁZADBAN 1120 (Taxen ), és valamivel kevesebbet (0,4 és 0,6 millió Ft között) az adósságadó (Schuldensteuer ), melyet a hadi kiadásokból származó adósságok csökkentése ér ­dekében vetettek ki a különböző osztályokba sorolt adófizetőkre.43 Ezek mellett elenyésző az egyháziak (geistliche Steuer ) és a zsidók adója ( Judensteuer ). 2) A közvetett adók rendszere a 18. század során alakult ki, és erősödött meg Mária Terézia uralkodása idején.44 Előnyük az uralkodó, illetve a központi igaz ­gatás szempontjából, hogy nem függtek a rendek hozzájárulásától, lényegében szabadon kivethetőek, azonban feltételük a bővülő gazdaság, a fejlett pénzgaz­dálkodás és piac, illetve a hatékony adminisztráció. A közvetlen adók nagysága 24 millió Ft-ról 32 millió Ft-ra növekedett az 1780-as évek során, ennek legna­gyobb részét – 9-12 millió Ft-ot – a sómonopólium (Salzgefäll) tette ki, 4,5 mil ­lió Ft körüli volt az italadó (Tranksteuer), 2,4 és 3,8 millió Ft között változott a dohánymonopólium (Tabaksgefäll ) és 2,5 millió Ft körüli volt a fogyasztási adó (Verzehrungssteuer ), míg a pénzverés és bányajövedék ( Münz- und Bergwerksgefäll ) 1 és közel 5 millió Ft között változott. Kisebb bevételt – 0,8 és 1,5 millió Ft kö­zött – biztosított külön-külön a posta (Postgefäll ) és a lottó ( Lottogefäll ), míg az ingatlan illetékek (Kaufschillingsgelder ) igen változó nagyságúak voltak: például 1788-ban csupán 257 ezer Ft, azonban 1786-ban a pápa itáliai birtokvásárlásai miatt ennek majd tízszeresét is elérték. Az örökösödési adó (Erbsteuer) 300–400 ezer Ft között stagnált, míg ezen évek alatt több mint kétszeresére nőtt a bé­lyegilleték (Stempelgefäll ) és az iparűzési adó ( Gewerbesteuer ), ezek 1788-ban 610 ezer Ft, illetve 337 ezer Ft voltak. Elenyésző a lovak adója (Pferdesteuer), ami változatlanul 9 ezer Ft, és az illetékbüntetések (Gefällsstrafgelder) 3 és 142 ezer Ft között változó bevétele. 3) A kereskedelemre kivetett vámok (Zölle), valamint út- és révdíjak ( Weg­­und Wassermäuthe) szintén közvetett, forgalmi adóknak tekinthetőek, de érde ­mes az előbbiektől elválasztani őket. Az ebből származó 4,7 és 8,4 millió Ft kö­zött változó bevételek jelentős részét a vámok tették ki, melyek így viszonylag kis mértékben járultak hozzá az összbevételekhez, miközben a korban – különösen Magyarországon – talán a legtöbb vitát és ellenkezést váltották ki. 4) A pénzügyi tevékenység és hitel csoportjában többféle bevételi forrás ke­rült, melyek közül a legjelentősebb az újonnan felvett kölcsön (neu aufgenom ­mene Passiv-Capitalien), általában 10 millió Ft körüli összeg, de 1788-ban ez 43 Mária Terézia pátense (Bécs, 1763. nov. 24.) például tizenkét adóosztályt határozott meg. Archiv der Universität Wien, Universitätskonsistorium, CA 4.0 690, Klassensteuer – Klasseneinteilung der Personen, die Schuldensteuer zu leisten haben. 44 Joseph Ritter von Hauer: Beiträge zur Geschichte der österreichischen Finanzen. Wien 1848.; G. v. Plenker: Die Entwicklung der indirecten Abgaben in Oesterreich. Österreichische Revue 1. (1863) 2. sz. 97–140.

Next

/
Thumbnails
Contents