Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
SZÁNTAY ANTAL 1121 a 22 millió Ft-ot is meghaladta. A nem állami kasszákból (Beiträge nicht-ärarischer Cassen) 1,4 millió Ft-ról 0,8 millió Ft alá csökkenő bevétel folyt be, és hasonlóan csökkent – 1 millió Ft-ról 0,3 millió Ft-ra – a visszavett kölcsönökből (eingehobene – gekündigte – Activ-Capitalien ) származó bevétel, de 1782-ben a kölcsönfelvételt jelentősen – 2 millió Ft-tal – meghaladó bevétel folyt be ebből. Mivel így a kihelyezett tőke növekedett, 1781 és 1788 között több mint kétszeresére, 692 ezer Ft-ra nőtt a kamatokból (vereinnahmte Interessen von Activcapitalien) származó bevétel, és emellett kamatmegtakarítás ( ersparte Interessen) címén is elkönyveltek némi – 13 és 24 ezer Ft közötti – bevételt. 5) Az állami – kamarai – birtokok bruttó bevételei (Rohertrag der Staatsgüter) 2 és 5 millió Ft közötti összeggel járult hozzá az összes bevételekhez, azonban ez a valóságban jóval kevesebb tényleges nettó bevételt jelentett, tekintve a gazdálkodás és a birtokigazgatás magas költségeit. 6) Az egyéb bevételek változó nagyságú összegeket jelentettek a különféle forrásokból, többféle rendes bevételt (verschiedene ordentliche Einnahmen ), köz tük 1785-ben jelentős összegű németalföldi önkéntes hozzájárulást (Don gratuit ). Ehhez jöttek még a Határőrvidék viszonylag elenyésző (0,3–0,4 millió Ft) bevételei, a hivatalnoki fizetések maradványai (Arrhen , Gehältsrücklässe der Beamten ) és az 1787-ben és 1788-ban jelentősebb (8,7 illetve 7,5 millió Ft) nem tervezett bevételek (uncalculierte Einkünfte ) összege. Az 1781 és 1788 közötti kiadásokat ugyancsak hat csoportba sorolva a 4. diagram szemlélteti. 1) A bécsi udvarra (Hofhalt) és a diplomáciai testületre ( diplomatisches Corps ) fordított összes kiadások meglehetősen szerények voltak, általában nem érték el a 2,5 millió Ft-ot, de például 1783-ban alig haladták meg a 1,5 millió Ft-ot. 2) A hadügyre fordított kiadások voltak a legjelentősebbek, megközelítették, de esetenként meg is haladták az összkiadások felét. Az állandó katonaság fenntartása (Militär-Etat ) évente 30 millió Ft-ba került, de 1788-ban a török háború miatt közel 38 millió Ft rendkívüli katonai kiadást (Militär-Etat außerordentlich) igényelt. Az erődítmények karbantartása (Festungen Instandhaltung) és építése (Festungsbau ) évente összesen 3–4 millió Ft rendes és rendkívüli költséget jelentett. A testőrségek (Garden), bár igen hasznosak és díszesek voltak, de alig 100– 300 ezer Ft-ba kerültek. Kisebb tételek sorolhatóak még a hadügyi kiadásokhoz, mint a katonai célú népszámlálás (Conscriptions-Auslagen ), a katonai térképezés (Mappierung ) és az egészségügyi kordonok ( Sanitätscordon ) költségei.
