Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
A HABSBURG MONARCHIA ÉS PÉNZÜGYEI A 18. SZÁZADBAN 1112 erős centralizációval, a gazdasági-pénzügyi és a (köz)politikai igazgatás egy kézbe helyezésével (a Directorium in Publicis et Cameralibus , illetve a Vereinigte Hofstelle létrehozásával), míg Kaunitz éppen ellenkezőleg, több egymás mellett működő szakigazgatási szerv felállításával és az ezzel együtt járó koncentráltabb szakmai munkával igyekezett megoldást hozni. Közgazdasági elméletek A 18. századi gazdasági és pénzügyi igazgatás szakszerűsödéséhez hozzájárultak a 17. század végétől kibontakozó, koherens államtudományi és közgazdasági elméletek is. A 18. századi Habsburg Monarchia vezetői természetesen nem valamely elmélet gyakorlati megvalósításán munkálkodtak, de nézeteiket és így törekvéseiket is befolyásolták az elméleti munkák, melyek egyrészről gyakorlatorientált elméletként a létező igazgatási gyakorlatot elméleti keretbe helyezve írták le, másrészről a jövőbeni igazgatási gyakorlat számára előírásokat, ajánlásokat fogalmaztak meg. A 17. század végétől meghatározónak számító elmélet a kameralizmus volt. A kameralizmus gyakorlati tanácsokkal látta el a német fejedelmeket, akik centralizált és abszolút hatalomra törekedtek. Számos szálon kötődött a nagy háztartás működését leíró és a háztartásfőt tanácsokkal ellátó úgynevezett Hausväterliteratur tartalmához, amennyiben a kameralizmus az államot a fejede lem háztartásaként határozta meg, mely az egész társadalmat magában foglalja és kormányozza. Legfőbb célként a fejedelem jövedelmeinek növelését tűzte ki, és ennek érdekében fogalmazott meg elméleti megállapításokat és gyakorlati tanácsokat. A pénzügyekre koncentráló, szűkebb értelemben vett Kameralwissenschaft mellett az egységes, ellenőrzött gazdaságot célzó merkantilista gazdaságpolitikát leíró kameralista közgazdaságtan, és a bürokratikus, központosított igazgatás elméleteit megfogalmazó Polizeywissenschaft, továbbá a hatalom legitimációját in dokló természetjogi filozófia, valamint a statisztikát és újabb kori történelmet is magában foglaló gyakorlati államtan (praktische Staatslehre ) alkották a kameralis ta államtudományokat (Staastwissenschaften ). A 17. századi kameralizmus legfontosabb szintézisei I. Lipót szolgálatában születtek meg. Johann Joachim Becher (1635–1682) 1666-ban lett kereskedelmi tanácsos (Commerzienrat ) Bécsben. Híres munkája két évvel később jelent meg. 25 Eközben Németalföldön teljesített kereskedelmi küldetést, majd 1670 és 1678 között ismét Bécsben kereskedelmi és ipari tanácsosként szolgált, majd Nagy-Britanniába utazott. 25 Johann Joachim Becher: Politischer Discurs von den eigentlichen Ursachen des Auf- und Abnehmens der Städte, Länder und Republiken. Frankfurt 1668.
