Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
SZÁNTAY ANTAL 1113 Philip Wilhelm von Hörnigk vagy Hornick (1640–1715) 1665-ben érkezett Bécsbe a bécsújhelyi püspök, Christoph de Rojas y Spinola szolgálatába. 1673-tól gazdasági tanácsadóként együtt dolgozott Becherrel, aki feleségül vette a húgát, Maria Veronika von Hörnigket. Hörnigk 1680-tól a Monarchia berlini nagykövetét, gróf Johann Philipp Lambertet szolgálta, majd 1683-ban Bécsben, 1684-ben Drezdában, 1686-ban Regensburgban és 1690-től Passauban dolgozott. Híres munkája 1684-ben jelent meg, és száz év alatt 15 kiadást ért meg. 26 Johann Wilhelm Freiherr von Schröder (1640–1688) 1673-ban állt I. Lipót szolgálatába, 1675 és 1677 között Angliába küldték, hogy gazdasági ügyekről írjon beszámolókat, visszatérése után pedig Bécsben tanácsadóként és kereskedelmi szakemberként alkalmazták, élete utolsó éveiben pedig a Magyar Kamara szolgálatában állt Kassán és Pozsonyban. Fő műve 1686-ban jelent meg, 1835-ig nyolc kiadása látott napvilágot. 27 A 17. század végi hallei pietisták jelentős szerepet játszottak a természetjogra alapozott államtudományok kialakításában. Christian Thomasius (1655–1728) véleménye szerint a politikának nem „haszontalan” elméleteket kell megfogalmaznia, hanem az orvoshoz hasonlóan felismernie és gyógyítania a betegséget. Így a politika elmélete csak az „államművészet” gyakorlatában hasznos. Thomasius, majd követője Christian Wolff (1679–1754) a racionálisan meghatározott normákat és elveket megfogalmazó természetjogi filozófiát összekapcsolták a kameralizmussal, és így felvilágosult államtudományokat alkottak, melyek hamarosan intézményesültek a német egyetemeken. A legjelentősebb iskola Göttingában alakult ki, s hatása a kapcsolatok révén Magyarországon, illetve Erdélyben is jelentős volt. Johann Stephan Pütter (1725–1807), Gottfried Achenwall (1719–1772) és követője, August Ludwig Schlözer (1735–1809) az államtudományokba beillesztették a különböző államok történelmét, a diplomáciatörténetet és az országismeretet (Landeskunde ), azaz az államok földrajzi, topográfia-statisztikai leírását is. A kameralizmus ezzel az államtudományok rendszerévé fejlődött, mely a természetjogon alapult, és széleskörű empirikus és történeti tudást ölelt föl, mely a 18. század második felében a „felvilágosult abszolutizmus”, vagy pontosabban reformabszolutizmus közigazgatásában tevékenykedő vezető és beosztott hivatalnokok tananyaga is volt. A 18. század második felének másik meghatározó és átfogó állam-, társadalom- és gazdaságelméletet megfogalmazó, bár elsősorban a gazdaság és a pénzügyek kérdéseire összpontosító irányzata a francia fiziokratizmus volt. A fiziokraták (Les 26 Philip Wilhelm von Hörnigk: Oesterreich über alles, wann es nur will, das ist [...]. H. n. 1684. Angol nyelvű fordítására 334 évet kellett várni. Lásd Philipp Wilhelm von Hörnigk: Austria Supreme (if it so Wishes) (1684). ‘A Strategy for European Economic Supremacy’. Ed. Philipp Rössner. London 2018. 27 Johann Wilhelm von Schröder: Fürstliche Schatz- und Rentkammer. Leipzig 1686.
