Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
A HABSBURG MONARCHIA ÉS PÉNZÜGYEI A 18. SZÁZADBAN 1110 Udvari Kamara elnökeként. Mellette Kaunitz védence, gróf Ludwig Zinzendorf (1721–1780) foglalta el az ugyancsak újonnan felállított Hofrechenkammer vezető pozícióját, illetve vette át tőle a Ständische Credit-Deputation vezetését. Hatzfeld 1771-ben a Hof-Commercien-Rat és a Cseh–Osztrák Udvari Kancellária élére került, az Udvari Kamara és a Miniszteri Bankbizottság elnöke pedig gróf Leopold Kolowrat-Krakowsky (1727–1809) lett, aki a század utolsó harmadának meghatározó vezető hivatalnoka volt. II. József 1782-ben a Cseh– Osztrák Udvari Kancellária, az Udvari Kamara és a Miniszteri Bankbizottság egyesítésével létrehozott Vereinigte Hofstelle vezetését bízta rá. Az Udvari Kamara vezetését 1796-ig megtartotta, de szinte haláláig, 1808-ig Staats- und Conferenzministerként befolyása volt a Monarchia belügyeire. Hasonlóan hosszú ideig meghatározó és fontos szerepet játszott a Monarchia gazdasági és pénzügyei alakításában Ludwig Zinzendorf féltestvére, gróf Karl Zinzendorf (1739–1813), aki az 1760-as és 1770-es években egész Európát beutazta, hogy gazdasági tapasztalatokat gyűjtsön a Monarchia számára. 1776-ban Trieszt kormányzója lett, majd 1782-ben II. József a Udvari Számvevőség és több fontos gazdasági udvari bizottság élére nevezte ki. 20 II. Lipót 1791-ben a pénzügyi igazgatás, az Udvari Kamara és a Miniszteri Bankbizottság vezetését gróf Johann Rudolf Chotekre (1748–1824) bízta, akit egy évtizeddel korábban II. József nevezett ki cseh udvari kancellárrá, azonban 1788-ban egészségi állapota – és még inkább az adóreform ügyében a császárral fennálló nézetkülönbségei miatt – Zinzendorffal együtt lemondott. 21 A bécsi központi kormányzat vezetői között magyarországi, illetve erdélyi főurak csak a magyar és erdélyi ügyekben kaptak szerepet, kivéve gróf Hadik Andrást (1710–1790), aki 1774-től haláláig állt az Udvari Haditanács élén. A Magyar Udvari Kancellária vezetői 1705-ig, majd 1725 és 1732 között főpapok voltak, 1732 és 1746 között gróf Batthyány Lajos (1696–1765), 1746-tól haláláig gróf Nádasdy Lipót (1700–1758), majd hosszabb ideig 1762-től haláláig gróf Esterházy Ferenc (1715–1785), valamint 1785 és 1807 között gróf Pálffy Károly (1736–1817) állt a magyarországi – és 1782-től 1790-ig az erdélyi – központi igazgatás élén. Erdélyi udvari kancellár volt 1695 és 1706 között gróf Bethlen 20 H. Balázs É.: Bécs i. m. 74–83.; Europäische Aufklärung i. m. I.; Grete Klingenstein: Karl Graf Zin zendorf, erster Gouverneur von Triest, 1776–1782. Einführung in seine Tagebücher. Wien 2009.; Antal Szántay: [Review of] Europäische Aufklärung zwischen Wien und Triest. Journal of Modern History 84. (2012) 242–246.; P[eter] G[eorge] M[uir] Dickson: Count Karl von Zinzendorf’s ‘New Accountancy’. The Structure of Austrian Government Finance in Peace and War, 1781–1791. International History Review 29. (2007) 1–56.; Uő: Count Karl von Zinzendorf on Joseph II’s New Taxation. English Historical Review 133. (2018) 323–350. 21 William D. Godsey: The Sinews of Habsburg Power. Lower Austria in a Fiscal-military State 1650– 1820. Oxford 2018. 317.
