Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században

SZÁNTAY ANTAL 1101 hivatalosan befejező bécsi béke (1738. november 18.) tehát már a Habsburgok toszkánai fennhatóságát is rögzítette. Az új nagyhercegi pár hamarosan el is in­dult Firenzébe, ahova 1739. január 20-án érkeztek meg. Felhőtlen és gondtalan uralkodásuk azonban nem tarthatott sokáig, mert 1740. október 20-án meghalt VI. Károly császár, örököse a Habsburg Monarchiában a Pragmatica Sanctio (1713. április 19.) alapján leánya, Mária Terézia lett. VI. Károly császár titkos szövetségese volt Modena hercege, Rinaldo d’Este (1695–1737), míg fia, III. Ferenc (1737–1780) éppen Magyarországon szolgált a török elleni háborúban, amikor megörökölte a hercegi trónt. Az osztrák örökö­södési háború során császári csapatok szállták meg Modenát (1742–1748), hogy Lombardia és Toszkána területi összeköttetését biztosítsák. III. Ferenc herceg még szorosabbra kötötte a hercegség kapcsolatát a Habsburgokkal. Megállapodott Mária Teréziával, hogy az unokája és a család utolsó leszármazottja, Maria Beatrice d’Este hercegnő (1750–1829) Ferdinánd főherceg (1754–1806) felesége legyen. Ferdinánd nagykorúságáig a császárné III. Ferenc herceget Lombardia kormányzásával (1754–1771) is megbízta. Az osztrák örökösödési háború és az azt követő évtizedek csak kisebb vál­tozásokat hoztak a Habsburgok számára Itáliában. 1745-ben francia–spanyol csapatok pusztítottak Milánóban és Pármában, azonban a császári katonaság savoyai segítséggel rövid idő alatt visszaverte őket (piacenzai csata, 1746. június 16.). Az aacheni béke (1748. október 18.) visszaadta Pármát a Bourbonoknak, ugyanakkor megerősítette III. Ferencet modenai hercegségében. I. Ferenc csá­szár halálával (1765) Toszkána valamelyest önállósult a bécsi kormányzástól, miután Péter Lipót (a későbbi II. Lipót császár) Toszkána nagyhercege (1765– 1790) lett, majd őt második fia, Ferdinánd (1790–1801 és 1814–1824) követ­te a nagyhercegi trónon. Ferdinánd főherceg 1771-ben vehette át ténylegesen Lombardia kormányzását, melynek Napóleon itáliai hadjárata vetett véget, miután Lodi hídjánál (1796. május 10-én) legyőzte a Habsburg csapatokat, és hamarosan bevonult Milánóba. Modena is a fennhatósága alá került, és III. Ercole d’Este (1780–1796) lemondani kényszerült. Ferdinánd ezért tény­legesen sohasem lehetett Modena hercege, csak a bécsi kongresszus (1814– 1815) döntése alapján fia, IV. Ferenc (1814–1846) vehette át ezt az örökséget. A campoformioi béke (1797. október 17.) azonban a Habsburg Monarchiát Lombardia elvesztéséért és a Ciszalpin Köztársaság elismeréséért Velencével és azzal együtt Isztriával és Dalmáciával kárpótolta, legalábbis néhány évre (1797–1805). 10 10 Frederic C. Lane: Venise. Une république maritime. H. n. [Paris] 1985. 574–576.

Next

/
Thumbnails
Contents