Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században

A HABSBURG MONARCHIA ÉS PÉNZÜGYEI A 18. SZÁZADBAN 1102 Németalföld Németalföldön a spanyol örökösödési háború idején a hollandok és ango­lok játszották a fő szerepet: John Churchill – utóbb Marlborough hercege – parancsnoksága alatt kezdettől uralták Dél-Németalföldet, bár a harcok folya­matosan itt dúltak a spanyol örökösödési háború végéig. A holland és angol érdekek érvényesültek abban a három egyezményben is (Barrier egyezmények 1709, 1713, 1715), melyek holland erődítmények fenntartását biztosították a francia határ közelében, természetesen a dél-németalföldi tartományok költ­ségén. A rastatti béke (1714) értelmében a terület – kisebb veszteségekkel – az osztrák Habsburgok fennhatósága alá került. Bécs inkább terhet látott a Monarchia központjától távol fekvő dél-németalföldi tartományokban. Már a 18. század elején – majd újra és újra – felmerült, hogy Bajorországgal elcse­réljék. Az osztrák örökösödési háború során ismét francia–Habsburg hadszín­térré változott. A Habsburg–francia szövetség megkötése után a versailles-i szerződésben (1757) azt tervezték, Bourbon Fülöp pármai herceg (1748–1765) királyként uralkodhatna az itt létrehozandó francia bábállamban, cserében a franciák támogatnák Szilézia visszaszerzését. Egy évvel később azonban ezt a tervet elvetették. A „diplomácia forradalom” és a holland semlegesség sokat ja­vított osztrák Németalföld helyzetén, megszűnt a francia fenyegetés, a hétéves háború hadieseményei alig érintették a területet – igaz, Poroszország a közel­ben teret nyert. Újabb konfliktus csak az 1780-as években bontakozott itt ki. II. József, miután végleg szakított a bajor csere tervével, komolyabb reformok­ba kezdett, sőt háborút is kezdeményezett a Schelde folyó torkolatának meg­nyitásáért (1784. október 8.). Bár a hollandok egyetlen lövéssel elpusztították a császári leveses kondért, megfutamítva „A Lajost” (Le Louis), a Monarchia zászlóshajóját – II. József harciassága nem volt eredménytelen. A konfliktust lezáró fontainebleau-i szerződés (1785. november 8.) alapján a hollandok fenn­tarthatták ugyan a zárlatot a folyón, de jelentős (10 millió holland forint) kár­térítést kellett fizetniük. II. József reformjai Dél-Németalföldön 1787 tava­szán ellenállást váltottak ki, mely hamarosan a brabanti forradalomba torkol­lott. Luxembourg kivételével a dél-németalföldi tartományok elszakadtak a Monarchiától (1790). II. Lipót megkísérelte visszaszerezni a rebellis tartomá­nyokat, de azokat hamarosan a francia forradalmi terjeszkedés kebelezte be (1794). Végül a campoformioi békével (1797) a Habsburg Monarchia hiva­talosan is lemondott Franciaország javára az osztrák Németalföldről, a kilenc évtizeddel korábban megszerzett spanyol örökségről.

Next

/
Thumbnails
Contents