Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Oross András: A magyarországi végvidéki katonaság járandóságai a 17. század közepén
OROSS ANDRÁS 1091 főkapitányi fizetését, pontosabban annak hátralékait kötötte le. Az erről kiállított főmustramesteri igazolást aztán át tudta adni, mintegy törlesztés gyanánt hitelezőjének. 35 Összességében megállapíthatjuk, hogy Restzettel kiállítása és a rajta sze replő hátralékok, igények kimutattatása sok esetben a katona érdekében állt. Nem feltétlenül a teljes pénzösszeg megkapása lehetett a célja, sokkal inkább a kötelezvényként is felfogható papír eladásával remélt biztos bevételhez jutni. A főuraknak, magas pozícióban szolgáló katonáknak kifejezetten érdekükben állt, hogy elmaradt járandóságaikról időről időre ilyen igazolásokat állítsanak ki. Hiszen a nagy összegeket látva az Udvari Kamara könnyebben hajlott a nehezen megvalósítható készpénzfizetés helyett részükre egy birtok adományozására. Bár a Restzettel végösszegének megállapításakor gyakran csak a megál lapított járandóság 2/3-át ismerték el – szintén a „régóta érvényben lévő szokásra” hivatkozva. Egy-egy ellenőrzés során azonban így is lehetett elszámolási hibákra bukkanni. Amikor Batthyány Ádám beváltotta saját, de még apja, Batthyány Kristóf hátralékainak kimutatását, a szorgos számvevők apja esetében még túlfizetést (!) is megállapítottak – éppen a már említett 10 havi járandóságra történő hivatkozással. A kimutatások átvizsgálását és a benne szereplő adatok jóváhagyását követően a beváltott hátralékok fejében pedig a Batthyány család megkapta azokat a Baranya megyei birtokokat, amelyek évszázadokon keresztül tulajdonukban maradtak. 36 Ez a 16. századból is ismert jelenség szintén hozzátartozik a végvidéki rendszerhez és annak sokszínűségéhez. A már eleve nagyobb vagyonnal rendelkezők, vagy éppen a társadalmi ranglétrán feljebb kapaszkodni kívánók egyfajta stratégiájaként is leírható, hogy a korszakban oly bizonytalan készpénz helyett inkább birtokokon alapuljon egy-egy família vagyona. A készpénzfizetés másik hátránya pedig az Udvari Kamara által is elismert váltási haszon volt, azaz hiába a számítási forintban meglévő összeg, ha azt különböző pénznemben kapták meg a katonák. A váltás során pedig a fizetőmesterek tudatosan törekedtek némi nyereségre annak ellenére, hogy a nekik adott utasítások a nyerészkedést kifejezetten tiltották! 35 ÖStA FHKA Hoffinanz Österreich 1695.01.07. (Kt. 1524.) 36 ÖStA FHKA HFU 1700.04.14. (Kt. 914. fol. 232–287.)
