Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Oross András: A magyarországi végvidéki katonaság járandóságai a 17. század közepén
A MAGYARORSZÁGI VÉGVIDÉKI KATONASÁG JÁRANDÓSÁGAI A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 1092 Összegzés Zárásként a végvidéki fizetéssel kapcsolatban szeretnénk pár általánosabb megállapítást tenni. A leírtakból levonható az a következtetés, hogy a magyarországi végvidék finanszírozása – mint a katonaság ellátása általában – kockázatos, de sokak számára jövedelmező üzlet volt. Befektetési lehetőség nemcsak a kereskedőknek, de a végvidék irányítását magára vállaló magas rangú tiszteknek is. A végvidéki finanszírozásban résztvevők egyes szereplői (bár kifejezetten nem azok, de akár) üzletemberként is leírhatók. Ők saját vagyonukból fektettek be, vagy vettek fel hitelt egy-egy fizetés lebonyolítására. Nemcsak magán érdekeltségek, hanem sokszor az „állami” adminisztráció képviselői is részesei voltak az egyébként kockázatos üzletnek. Legyen szó az élelmezésért felelős élelmezési igazgatókról, posztókereskedőkről, végvidéki főkapitányokról, esetleg egyházi személyekről. Nemcsak a végvidéki fizetés lebonyolítására lehetett készpénzt vagy posztót biztosítani, hiszen a katonaságnak szállított termények is haszonnal kecsegtettek. Aki azonban szerencsésen gyarapszik, annak nemcsak rövid távú haszonban, de például a család felemelkedésében is megtérül a befektetés. Már Bakács István is megírta a főnemesség hiteléletével kapcsolatos tanulmányában, hogy a pénz nem állhat kamatozás nélkül. Ha valaki nagyobb bevételre tett szert, szinte azonnal kiadta kamatra. 37 Egyházak is ezt tették, és éppen ezért találjuk meg őket a végvidéki finanszírozás különböző szintjein. Legjobb példa az esztergomi érsek szerepe, aki nemcsak az érsekújvári vár élelmezését vállalta magára, de rendszeresen pénzt is kölcsönzött a Magyar Kamarának a végvidéki fizetés lebonyolítására.38 1660-ban Pálffy Tamás zágrábi püspök kölcsönzött 30 000 Ft-ot, amit Szatmár vára katonasága és a felső-magyarországi hadtest élelmezésére fordítottak. Néhány hónappal később ugyanő, már egri érsekként ajánlott fel gabonát a katonaság ellátására. Ugyanekkor más magyar főurakkal is tárgyalni kellett az Udvari Kamara tanácsosainak, hogy adjanak gabonát a felső-magyarországi végvidék várai helyőrségének élelmezésére. 39 A gabonaszállításokba a nagy birtokállományokkal rendelkező magyar arisztokrata családok is bekapcsolódtak a 17. század közepén. Az Udvari Kamarával kötött szerződések értelmében a birtokadományok fejében vállalták el konkrétan megnevezett helyőrségek élelmezését. A Koháry család annak fejében kapott birtokadományt Csábrág és Szitnya uradalmakra, hogy cserébe 22 000 pozsonyi 37 Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. (Történeti Statisztikai Közlemények 7.) Bp. 1965. 38 Szelepcsényi György már említett esete mellett álljon itt csak egy példa a Pázmány Péter érsek által tett pénzkölcsönökre és élelmiszerszállítmányokra is. ÖStA FHKA HFU 1634.10.17. (Kt. 355. fol. 108–109.) 39 ÖStA FHKA HFU 1660.11.06. (Kt. 480. fol. 21–24.) és uo. 1660.12.03. (Kt. 481. fol. 13–16.)
