Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Oross András: A magyarországi végvidéki katonaság járandóságai a 17. század közepén
OROSS ANDRÁS 1089 alkalmazottak több hónapig távol lennének Bécstől, és a posztó szállítási költségei is sokkal magasabbra rúgnának. Sőt – ahogy fogalmaztak véleményükben az Udvari Kamara tanácsosai –, a szükséges pénzek összegyűjtése elé is komoly akadályok gördülnének. 27 A végvidéki fizetés során előírás szerint számíthattak fel utazási költséget a delegáció tagjai, azaz a mustramester, vagy éppen az Udvari Hadi Fizetőhivatal kiküldött embere. Fizetni kellett továbbá a biztosító konvoj tagjait és a szállító járműveket, de elszámolható költség volt a posztók megfelelő nagyságú levágása és a csomagolás is. Az 1656. évi bányavárosi végvidéki fizetésnél 3593 Ft-ot számolt el az Udvari Hadi Fizetőhivatal megbízottja, miközben a teljes végvidéki fizetés (készpénz és posztó) 232 781 Ft-ra rúgott, az 1658. évi kanizsai végvidéki fizetés során 6406 Ft-ot tettek ki az elszámolt úti költségek (miközben a leszállított pénz és posztó értéke 131 634 Ft volt). Az adatok annak fényében tűnnek soknak, hogy míg az 1656. évi bányavárosi végvidéki fizetés során elszámolt pénz a Magyar Kamara adott évi bevételeinek (127 897 Ft) 3%-a, addig az 1658. évi kanizsai végvidéki fizetésre szánt plusz pénz a Szepesi Kamara adott évi bevételeinek (66 085 Ft) 10%-a, és csak egy-egy végvidékről van szó.28 Az 1664. évi Alsó-Ausztria által a győri magyar katonaságnak teljesített végvidéki fizetés során is 1900 Ft-ot számolt el a rendek fizető biztosa.29 A magas szállítási költségek és a pénzszállítás veszélyei miatt gyakran váltókkal operálva „jutott el” a pénz Bécsből vagy éppen Prágából a kívánt helyekre. Több apró adat is van, hogy különösen a felső-magyarországi végvidéki fizetés így érkezett meg Kassára. A Szepesi Kamara bevételei között gyakran fordulnak elő a 17. században a váltók beváltására kiadott összegek. Ezek minden bizonnyal a Magyar Kamara (vagy éppen az Udvari Kamara vagy egy magános) által a végvidéki fizetésre kiállított kötelezvények voltak. Az 1656. évi felső-magyarországi végvidéki fizetésre Szelepcsényi György magyar kancellár vállalta a szükséges pénz és posztó előteremtését. Az erről szóló uralkodói előterjesztésben – Zichy Istvánra, a Magyar Kamara elnökére hivatkozva – le is írta az Udvari Kamara, hogy nemcsak a Szepesi Kamara bevételei szenvednek nagy károkat a lengyelországi zavaros helyzet miatt, hanem emiatt mostanság nehéz olyan megbízható embert találni Felső-Magyarországon, aki a szükséges mennyiségű készpénzzel rendelkezik a kiállított nyugta beváltásához.30 Ez a rendszer azonban egy már a 16. században is működő eljárás továbbélése. H. Németh István hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes 27 ÖStA FHKA HFU 1657.11.13. (Kt. 465. fol. 31–53.) 28 Kenyeres I.: A Magyar és a Szepesi Kamara i. m. 9.; Oross András: A Szepesi Kamara, a Habsburg-pénzügyigazgatás és katonai kiadások a XVII. század második felében. Fons 15. (2008) 149. 29 Trawnicek, P. : Tuchsold i. m. 178–179. 30 ÖStA FHKA HFU 1656.04.02. (Kt. 459. fol. 3–26.)
