Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1071 had- és pénzügyigazgatási feladatok ellátásával. Végül kiemelten hangsúlyozandó, hogy az 1670-es évektől az évi rendszerességgel kivetett említett egyenes és indirekt adók miatt a rendek által megszavazott adók jelentősége is egyre csökkent. Ez a 16. századhoz képest, amikor a rendek egyik legfőbb politikai aduja az adómegszavazás volt, ugyancsak fontos változást jelentett. A különféle modellek és értelmezési lehetőségeik: centralizáció, hadügyi forradalom és fiskális-katonai állam Fenti elemzéseink után nem meglepő, hogy arra kérdésre, miszerint a korszakban fiskális-katonai állam volt-e a Habsburg Monarchia (benne a Magyar Királysággal), válaszunk nemcsak az egész 16. század, de még a 17. század első felének vonatkozásában is határozott nem . A monarchia nem tartozott még a korai katonai-hadi állam Spanyolország, Hollandia vagy Svédország által képviselt típusához sem. A nemzetközi szakirodalom által a fiskális-katonai állam kapcsán felállított kritériumok többsége alapelemeiben csak a 17. század második felétől, érdemben pedig csupán a század legvégétől, döntően a 18. századtól mutatható ki. Ezt megelőzően a monarchia nem volt képes egységes központosított pénz- és hadügyigazgatás megteremtésére, döntő jelentőségű átfogó adóügyi reformokra, nem tudott valódi tömeghadseregeket kiállítani, sőt állami bevételei is messze elmaradtak a korszak nyugati nagyhatalmaiétól, miközben hitelrendszere sem volt olyan jelentős nagyságrendű, mint a nyugati államoké. Mindezek ismeretében joggal merül fel a kérdés: e határozott vélemény esetén miként értékelhető a Habsburg Monarchia had- és pénzügyeinek 1526 utáni fejlődése? Beszélhetünk-e például I. Ferdinánd és II. Miksa uralkodásának vonatkozásában egyfajta katonai és pénzügyigazgatási forradalomról? Bár elsőre talán meghökkentőnek tűnik, válaszunk erre vonatkozóan egyértelmű igen . Vajon nem jelent ez ellentmondást? Kutatásaink alapján – úgy véljük – egyáltalán nem. A monarchia 16–18. századi államfejlődési folyamatában, illetve a pénz- és hadügyeinek átalakulásában ugyanis több meghatározó időszak, másként fogalmazva több had- és pénzügyi forradalom, vagy még inkább markáns átalakulási időszak jelölhető ki. Sőt, ezek jellege és erőssége is eltér attól függően, hogy a Staatsentwicklung und Staatsverdichtung – miként ma e fogal makat a közép-európai történetírás használja113 – melyik fázisáról van szó. Egy 1526 után éppen csak kialakulóban lévő új dinasztikus összetett állam esetében 113 Vö. Michael Hochedlinger: Der gewaffnete Doppeladler. Ständische Landesdefension, Stehendes Heer und „Staatsverdichtung” in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740 i. m. 217–250.
