Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1068 komoly terheket jelentett. Röviden szólva tehát: míg a 16. század közepén az oszmán hódítás volt a közép-európai pénz- és hadügyi fejlődés egyik legfőbb motorja és katalizátora, ugyanezt a szerepet a 17. század derekán egyértelműen a harmincéves háború, majd a nyugati (francia) hadszíntér töltötte be. A fiskális-katonai állam jelenségei és lehetőségei a 16–17. századi Habsburg Monarchiában A rendek szerepe és a fiskális-katonai állam A fiskális-katonai állam vizsgálatánál még egy olyan lényeges kérdéskör elemzése szükséges, amelyet a kutatás ez ideig csupán részlegesen érintett. Nevezetesen a helyi politikai elitek, elsősorban a rendek szerepe a had- és pénzügyigazgatás irányításában, valamint a hadi és egyéb állami költségek előteremtésében. Témánk szempontjából ez azért is bír kulcsfontossággal, mert teljességgel osztjuk az osztrák történész, Thomas Winkelbauer definícióját, miszerint a közép-európai Habsburg Monarchia 1526 utáni születésétől kezdve hosszú időn át „rendi államok monarchikus uniói alkotta monarchikus unió és különböző tartományokból összeálló államok összetett állama”, azaz egy dinasztikus összetett rendi államszövetség volt. 101 A rendek szerepét elemezve szinte hasonló jelenségek mutathatók ki, mint a fentiekben bemutatott had- és pénzügyigazgatási szempontoknál. Igazán markáns változások e téren is csupán a 17. század utolsó harmadától jelentkeztek. Noha a meglehetősen heterogén és sokszínű monarchiában országonként és tartományonként e téren is jelentősebb eltérések voltak, a rendek a had- és a pénzügyek irányításában hosszú ideig meghatározó szereppel bírtak. Már csak amiatt is, mert mind a had-, mind a pénzügyek irányítása a 16. századi centralizáció, azaz az Udvari Haditanács és az Udvari Kamara megszervezése ellenére sem volt, de nem is lehetett teljességgel központosított, sőt a tartományi kamaráknak köszönhetően meglehetősen sokszínű volt. S noha ebben a rendszerben – mint láthattuk – a 17. században némi módosulások történtek, lényegi változások több lépcsőben csupán a harmincéves háborút követően, majd a századvég nagy török háborúja alatt, illetve a 18. században mentek végbe. Az osztrák tartományokban és Magyarországon az uralkodó és központi szervei az 1526 utáni másfél évszázadban a had- és pénzügyeket a rendekkel együtt – kiemelten hangsúlyoznánk – még közösen irányították. Elegendő ezt néhány 101 „eine monarchische Union monarchischer Unionen von Ständestaaten und ein aus zusammengesetzten Staaten zusammengesetzter Staat”. Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 25.
