Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1069 szemléletes példával igazolni. Az 1578-ban Grazban létrehozott és a 18. század elejéig fennálló Belső-ausztriai Haditanács (Innerösterreichischer Hofkriegsrat ) tag jait a három belső-ausztriai tartomány – Stájerország, Karintia, Krajna – rendjei delegálták.102 Ugyanez volt igaz az e területeket oltalmazó horvát és szlavón végek re is. Az 1540-es évektől ugyanis a 17. század végéig a krajnai és karintiai rendek által javasolt arisztokrata családok tagjai (például Auersperg, Khisl, Lenkovitsch, Thurn) irányították a horvát végvidéki főkapitányságot, míg a szlavón generálisok mindig stájer arisztokratákból (Grasswein, Herberstein, Ungnad) kerültek ki,103 mégpedig az itteni rendek „szokásos vagy bevett javaslatának” megfelelően, miként ezt a korabeli források emlegették. 104 Magyarországon hasonló szerepkörrel bírtak a győri főkapitányság irányításában az alsó-ausztriai rendek. 1556-tól a 17. század közepéig ők adták a bécsi császár- és rezidenciavárost, illetve az Alsó-Ausztriát védelmező határvidék vezetőit, elsősorban a Breuner, Gall, Hardegg, Mansfeld, Nogarol Salm, Teufel, Zelking családokból.105 Az 1650–1660-as évektől megkezdődő változásoknak azonban itt már volt egy egészen szimbolikusnak tartható jele. 1657 júliusában, Bécsben szakítottak ezzel a hagyománnyal, s az elhunyt Philipp Graf von Mansfeld győri generális (1643–1657) helyére utódjául már csak profi császári tábornokok nevei kerülhettek szóba, úgymint Ferdinand Friedrich von Fürstenberg, Luigi di Gonzaga, Hans Reichard von Starhemberg, Raimundo Montecuccoli és Hermann Markgraf von Baden, akik közül 1658 legelején végül Gonzaga nyerte el a posztot.106 Sőt, 1668-tól 1691-ig előbb Montecuccoli, majd a badeni őrgróf személyében egyenesen az Udvari Haditanács elnökei irányították a császárváros törökellenes védelmét. A magyar, horvát és osztrák rendek végül csupán a 18. század elejére szorultak ki meghatározó mértékben a hadügyek és a törökellenes határvédelem irányításából. Addig viszont abban kiemelkedő számban nemcsak nélkülözhetetlenek voltak, de helyismeretüknek, birtokaiknak, érdekképviseletüknek és hadviselésüknek köszönhetően különösen a magyarok meghatározó szerepet töltöttek be. Ezt jól jelzi, hogy a határvédelem rendi részét, az úgynevezett 102 Viktor Thiel: Zur Geschichte der innerösterreichischen Kriegsverwaltung im 16. Jahrhunderte. Zeitschrift des Historischen Vereins für Steiermark 12. (1914) 159–170. 103 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16– 17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és életrajzi lexikonból). Történelmi Szemle 39. (1997) 281–283. 104 Miként például 1626 áprilisában fogalmaztak: „gewendliche fürschlagung”. ÖStA KA Protokolle des Innerösterreichischen Hofkriegsrates Croatica Bd. 15. 1626., fol. 19. vagy „gebreuchige vorschlag” uo. Bd. 18. 1652., fol. 45. 105 Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 276–277.; Uő: A császárváros védelmében i. m. 106 ÖStA KA Protokolle des Wiener Hofkriegsrates. Exp. Bd. 316. fol. 336.; ÖStA KA AFA 1658/1/21.; ÖStA KA Bestallungen No. 1613.
