Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1064 Az udvari hadi fizetőmester 1623. évi kiadásai kapcsán a legszembetűnőbb, hogy bevételeinek alig 43%-át költötte el ebben az évben. A kiadások szerkezete alapján ugyanakkor megállapítható, hogy katonai kiadásai mindössze 34%-ra, a hivatali és szállítási költségekkel együtt is csak 46%-ra rúgtak. A katonai kiadások kapcsán a központi hivatalok közül a főélésmester részére történt a legnagyobb kifizetés (460 000 rFt). A magyarországi végvidékekre ezzel szemben jelentéktelen összegeket fordítottak. Sokkal meghatározóbb a Német–római Birodalomban és a részben a Habsburg Monarchia területén bevetett mezei hadak szerepe, amelyekre közel 600 000 rFt-ot fordítottak. A fiskális-katonai államok egyik korabeli jellemzője a jelentős hitelfelvételek voltak, ami jelen esetben a monarchia kapcsán is megfigyelhető, a kiadások negyedét a hiteltörlesztésre fordították. A 17. század utolsó harmadából is fennmaradt egy teljes évre vonatkozó udvari hadi fizetőmesteri számadás. Az udvari hadi fizetőmester tisztségét ekkor Ferdinand Kaysers von Löwenheimb töltötte be. A legnagyobb befizető érdekes módon az udvari fizetőhivatal volt, amely a bevételek egynegyedét biztosította. Lényegében ezzel megegyező nagyságrendű befizetést teljesített a Cseh Kamara fizetőhivatala is. Szilézia közel az egy tizedét, míg Morvaország 6%-át adta a bevételeknek. A Cseh Korona országai tehát a befizetések 40%-át adták! Emellett a hiteleknek volt még meghatározó szerepük a maguk 27%-ával. Alsó- és Felső-Ausztria csekély mértékben járult hozzá a hivatal bevételeihez, míg a Magyar Királyság hivatalai nem is szerepelnek a befizetők között. Az összbevételek nagyságrendje ugyan jelentősen visszaesett az 1623. évihez képest, azonban – mint jeleztük – az akkori hiperinfláció okán a korábbi számítási pénz alapján a töredékét érhette, így az ebben az évben befolyt 2,3 millió rFt nem tekinthető csekélynek, miként ez a 15. táblázatból látható. 15. táblázat Az udvari hadi fizetőmester főbb befizetői (1679) Befizető rFt % Udvari pénztár 538 969 23,4 Osztrák tartományok 213 127 9,2 Csehország, Morvaország és Szilézia 909 912 39,5 Rendkívüli bevételek 12 114 0,5 Hitelek 630 900 27,4 Összesen 2 305 022 100,0 Forrás: ÖStA KA AFA 1679/13/2. Amennyiben a kiadásokat vizsgáljuk (16. táblázat), látható, hogy ekkor az udvari hadi fizetőmesteri hivatal fő feladata a mezei hadak finanszírozása volt: ezzel magyarázható, hogy a kiadások közel kétharmadát a tábori hadi kasszába utalták át, míg 22%-át új ezredek felfogadására fordították. A kiadások között ugyanakkor
