Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1065 feltűnik a Szepesi Kamara is, amelynek ekkor 37 500 rFt-ot utaltak át a katonai költségek finanszírozására. A számadásból tudható, hogy az összeg legnagyobb részét Szilézia szolgáltatta, mégpedig az 1678. évi hadiadót fizették be a felső-magyarországi végváriak élelmezésére. Összességében megfigyelhető, hogy mind a befizetők közül kiszorult a Magyar Királyság, mind pedig a kifizetések között is csak elenyésző mértékben szerepel, akkor is csupán a felső-magyarországi végvidékre Szilézia által immáron egy évszázada fizetendő hozzájárulás átutalásában működött közre a hadi fizetőmester. Az 1679. évi hadi fizetőmesteri számadás tehát még jobban megvilágítja a fentebb is már bemutatott folyamatot, miszerint a Magyar Királyság területén végig húzódó törökellenes védelmi rendszer finanszírozása ekkor már alig volt feladata a 16. században éppen erre a célra létrehozott udvari hadi fizetőmesternek. A hadi költségek finanszírozásában ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált a Cseh Korona országainak szerepe. 16. táblázat Az udvari hadi fizetőmester főbb kiadásai (1679) Kiadások rFt % A tábori hadi fizetőmester kasszájába 1 440 967 61,0 Váltókra 2 402 0,1 Udvari hadi fizetőhivatal költségeire 119 885 5,1 Bécsi katonai élelmezési hivatalra 15 917 0,7 Felső-magyarországi adminisztrációnak (Szepesi Kamara) 37 500 1,6 Tüzérségi költségekre 6 169 0,3 Úti és szállítási költségek 20 993 0,9 Császári ezredek toborzására 532 195 22,5 Birodalmi rendeknek Bécsben 28 500 1,2 Fizetések, nyugdíjak 21 654 0,9 Hiteltörlesztés 111 818 4,7 Rendkívüli kiadások 22 869 1,0 Összesen 2 360 869 100,0 Forrás: ÖStA KA AFA 1679/13/2. Adataink alapján a Habsburg Monarchia hadsereg-finanszírozási rendszere – a bevételekhez hasonlóan – nem, vagy csak csekély mértékben változott a 17. századi viszonyokhoz képest. A befizetések döntő részét a század folyamán az osztrák és a cseh–morva–sziléziai kamarai hivatalok és a helyi rendek biztosították a 16. században kialakított adórendszer alapján, amelyben például a fogyasztási adóknak nem volt meghatározó szerepük. Az indirekt adók csak a 17. század utolsó negyedében jelennek meg monarchiaszerte, míg a hadiadó korábbi, az 1540-es években kialakított rendszerét csak a 17. század végén veszi át, akkor sem teljes körűen a contributionale új rendszere. Ettől kezdve ugyanis a katonai költségekből kiindulva osztották fel az egyes országokra, tartományokra jutó hadiadó terheket.
