Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1061 Az 1670-es években ugyanakkor a már fentebb is bemutatott bevétel-emelkedésnek köszönhetően megduplázódott a királyság éves jövedelme és meghaladta az évi egy millió rFt-ot. (11. táblázat) 12. táblázat A Magyar Királyság kamarai összjövedelme a 17. század végén Hivatalok Éves átlag (rFt) % Magyar Kamara 186 746,5 16,1 Szepesi Kamara 530 375,5 45,7 Bányakamarák 285 033,3 24,6 Budai Kamarai Adminisztráció (1686–1697) 157 542,0 13,6 Összesen 1 159 697,3 100,0 Forrás: Kenyeres I.: A Magyar és a Szepesi Kamara i. m. 46–47. Az 1690-es években, azaz a felszabadító háborúk időszakában a Magyar Kamara jövedelmei ugyan visszaestek, a Szepesi Kamara bevételei viszont ugrásszerűen megnövekedtek. A török elleni sikeres háborúk következményeként felszabadított tetemes nagyságú területek jövedelmeit döntően új, az Udvari Kamarától függő kamarai hivatalok (Budai Kamarai Adminisztráció, Csáktornyai, később Szlavón Kamarai Adminisztráció illetve Inspekció stb.88 ) szedték be, amelyek jö vedelmei a Magyar és a Szepesi Kamarák számadásaiba nem kerültek be. A fenti táblázatban e jövedelmeket éppen ezért kiegészítettük a legkiterjedtebb újszerzeményi területeket igazgató Budai Kamarai Adminisztrációra vonatkozó bevételi adatokkal is, így a királyság összjövedelme valamelyest emelkedést mutatott, és háborús viszonyok között is meghaladta az 1,15 milló rFt-ot. Míg a 16. században a Magyar Királyságból származó jövedelmek a Habsburg Monarchia bevételeinek akár harmadát is szolgáltatták, a 17. századra ez a helyzet alaposan megváltozott. Az 1650-es évekre becsült magyarországi jövedelmek (kb. 490 ezer mFt, hadiadóval együtt kb. 550 ezer mFt, azaz 687 ezer rFt) nem tették ki a birodalom bevételeinek egy tizedét sem. Ez az arány a század 70-es éveire valamelyest javult, feltéve, hogy a monarchia bevételei 1675 körül sem haladták meg lényegesen a 7 millió rFt-ot: ekkor a becsült magyarországi jövedelmek 1 millió 125 ezer rFt-ra rúgtak, mely összeg az 1/6-át tette ki a monarchia feltételezett összbevételének. Az 1680-as évek végén, illetve az 1690-es évek elején a becsült magyarországi kincstári jövedelmekből elérhető 1 millió 162 ezer rFt 1685-ben alig egy tizede, míg 1695-ben alig egy 88 Fallenbüchl Zoltán: Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschaftsverwaltung in Ungarn. (1683) 1685–1709. Die Verwaltung. Zeitschrift für Verwaltungswissenschaft 16. (1983) 487–505.; Nagy István – F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Bp. 1995. 385–412., 431– 444.; Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17–18. század fordulóján. Századok 140. (2006) 1441–1473.; Uő: A Magyar Királyság törökellenes határvédelmi rendszerének felszámolása és átszervezése. Bp. 2013. 57–61.
