Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1062 huszada volt a monarchia feltételezett bevételeinek. Tegyük viszont hozzá nyomban: a felszabadító háborúk időszaka rengeteg szenvedést és terhet hozott az országnak, a pusztításon kívül pedig a beszállásolandó császári hadak természetbeni ellátása is hihetetlen összegeket emésztett fel az ország lakosai részéről. Esterházy Pál nádor (1681– 1713) kalkulációja szerint ez 1684-ben 3 millió 695 ezer, 1690-ben 2 millió 360 ezer, 1693-ban pedig 1 millió 510 ezer rFt-ot tett ki.89 Ha ezeket az összegeket is figyelembe vesszük, akkor az ország hozzájárulása a monarchia büdzséjéhez és a katonai kiadásaihoz jóval meghaladja a kamarai számadásokban szereplő összegek nagyságrendjét. E tekintetben jellemző, hogy egy 1700–1701. évi tervezet szerint a monarchia akkor 9 millió rFt-os hadi költségvetésének 31%-át kívánták Magyarországról fedezni.90 A monarchia katonai kiadásai és hadsereg-finanszírozási rendszere a 17. században A Habsburg Monarchia katonai kiadásairól a 17. század első felében viszonylag kevés adattal rendelkezünk. A hadi költségek a harmincéves háború időszakában egy 1618–1640 közötti kimutatás alapján 110 millió rFt-ot tettek ki, tehát éves szinten 4,8 millió rFt-ra rúghattak.91 Az 1648. évi vesztfáliai békét követő időszakban csökkentek a hadi kiadások: például 1655-ben 2,3 millió rFt-ot, 1661-ben 3,6 millió rFt-ot, 1665-ben 1,2 millió rFt-ot, 1670-ben 1,3 millió rFt-ot tettek ki. 1675-ben a hadi kiadások átmenetileg felszöktek 7 millió rFt-ra, 1680-ban azonban „csupán” 3,8 milliót adtak ki hadi célokra, amely összeg 1683-ban, az újabb nagy oszmán hadjárat idején növekedett 4,9 millióra. A visszafoglaló háborúk idején viszont drasztikus katonai kiadásnövekedés figyelhető meg: 1690-ben 12 millió rFt-ot, majd 1695-ben már 22,7 millió (!) rFt-ot tettek ki a hadi költségek, ami azt jelenti, hogy egy évtized alatt négy és félszeresére emelkedett a katonai büdzsé. 92 A monarchia 17. századi hadsereg-finanszírozási rendszerének alaposabb elemzéséhez a hadi fizetőmesteri és kifizetőhivatali számadások alaposabb elemzése nyújthat támpontot. A 17. századból egyelőre két jelentősebb, teljes évre kiterjedő számadást sikerült feltárni, az 1623. évi udvari hadi fizetőmesteri és az 1679. évi hadikassza elszámolást. Az 1623. évi hadi fizetőmesteri számadás fontosabb adatait a 13. és 14. táblázat ismerteti. 89 Uo. 222–223.; Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683–1792. Bp. 2004. 72–73. 90 Oross A.: A Magyar Királyság i. m. 223–229. 91 Karl Oberleitner: Beiträge zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges mit besonderer Berücksichti gung des österreichischen Finanz- und Kriegswesens, nach den Quellen des k. k. Finanz-Ministerial- Archivs, vom Jahre 1618–1634. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen 19. (1858) 45–48. 92 Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 479.
