Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1040 megfelelően itáliai hadmérnökök terveztek és építettek. 22 Sőt, az újabb vizsgá latok szerint ugyanők az 1560–1570-es években a törökellenes horvát és magyar frontvidéken elvégezték Közép-Európa első haditérképészeti felméréseit is, amelyekhez hasonlóra majd csak a 18. században kerül sor.23 Mindezek arról tanús kodnak, hogy a 16. század közepétől markáns hadügyi átalakulás-sorozat ment végbe a Habsburg Monarchiában és legfőképpen annak törökellenes magyar hadszínterén, amelyet joggal tarthatunk az első kora újkori hadügyi forradalom nak, noha ez elsősorban nem gyorsasága, hanem alapozó jelentősége miatt volt meghatározó. 24 E hadügyi változások sorában – némi 1520–1540-es évekbeli előzményekre építve – mégis talán a bécsi Udvari Haditanács 1556. novemberi megalapítása volt a legmeghatározóbb.25 A már szinte naponta, tanács formájában ülésező kormányszerv ugyanis a későbbi hadügyminisztériumnak az elődje lett, s létrehozását mindenekelőtt a törökellenes magyarországi határvédelmi rendszernek köszönhette – ezért sem terjedhetett ki hatásköre eredetileg a teljes monarchiára. A magyar–horvát hadszíntérrel való szoros kapcsolatát önmagában is jól jelzi, hogy 1556 és 1560 között első elnöke az az alsó-ausztriai származású Ehrenreich von Königsberg lett, aki előbb a győri könnyűlovasok főkapitányaként, majd 1552-ben úgynevezett magyarországi főhadparancsnok-helyettesként (Stellvertreter des Oberstfeldhauptmanns in Ungarn ) alapvető szerepet játszott a bécsi rezidenciavárost és Alsó-Ausztriát védelmező győri főkapitányság kiépítésében. 26 De mindezt érzékletesen jelzi az is, hogy a Haditanács 16. századból fennmaradt iratanyaga többségében magyar vonatkozású dokumentumokat tartalmaz. 27 Végül a század folyamán olyan tisztségek egész sora jött létre, amelyek a 18. századi Habsburg hadügyigazgatás előzményeinek tekinthetők,28 például a bé csi főhadszertárnokmester (Oberstzeugmeister ), az úgynevezett erődítési főbiztos (Oberstbaukommissar ), a dunai hajóhidakért felelős ( Oberstschiff- und Brückenmeister ). 22 További bőséges irodalomra lásd újabban Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundá ló mester Magyarországon. Bp. 2000.; A nemzetközi szakirodalomból lásd Opll, F. – Krause, H. – Sonn lechner, C.: Wien als Festungsstadt i. m. 23 Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát–szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560–1570-es években. Bp. 2011. 24 Black, J.: A Military Revolution? i. m.; Eltis, D.: The Military Revolution i. m.; Géza Pálffy: The Habsburg Defense System in Hungary Against the Ottomans in the Sixteenth Century: A Catalyst of Military Development in Central Europe. In: Warfare in Eastern Europe, 1500–1800. Ed. Brian J. Davies. Leiden–Boston 2012. 51–61. 25 Oskar Regele: Der österreichische Hofkriegsrat 1556–1848. Wien 1949. 26 Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr 1999. 250. 27 Uő: A modern hadtörténetírás további kutatásra váró iratanyagáról. Az Udvari Haditanács XVI– XVII. századi iratai. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 538–559. 28 Pálffy G.: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia i. m. 176–185.
