Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században

A FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM ÉS A KATOLIKUS MONARCHIA A 16–17. SZÁZADBAN 1002

3. diagram A Katolikus Monarchia kiadásai (millió dukátban)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

15591561-62

15661572-73

1577158815941598160116081621

JuroUdvartartás és adminisztrációNémetalföldVédelemRendkívüli költségek

Forrás: Carlos Morales

, C. J.:

El precio del dinero i. m. 31.

A vellón a 17. század folyamán jelentős infláción ment keresztül, ami az infláció és az ezüst prémium kettős hatására magas felárat indukált a spanyol korona kárára.54

Bár a korona szempontjából a váltópénz inflálása hasznosnak bizonyult a konszolidált államadósság leértékeléséhez – amivel a 17. századi Habsburg uralkodók többször éltek is, ám egyúttal költségesebbé is tette a korona kiadásainak finanszírozását. Ha a birodalom kiadásait vizsgáljuk, meglepő módon, de hosszú évtizedekig a kiadás és a bevétel látszólag azonos nagyságrendű volt és ütemesen növekedett. Tehát, az államháztartás egészséges egyensúlyt mutathatott volna, hiszen bár jellemzően deficites a fiscus, mégis találunk pozitív eredményt hozó éveket is. Joggal merül fel a kérdés: miért beszélünk a Katolikus Monarchia esetén mégis egy rendkívül költséges, hatalmas hiányokat felhalmozó, alapjában véve fenntarthatatlan gazdasági pályán mozgó pénzügyi rendszerről? Eladósodás és hitelezés

Az előző kérdésre a válasz három jelentős tételben található meg. A németalföldi háború 1566 és 1621 között drasztikusan növekvő terhelést jelentett, adódtak 54 Carlos Morales, C. J.: El precio del dinero i.

m. 44–45, a premio de la plataról itt: 67–71.