Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században

KORPÁS ZOLTÁN 985 esetben téves) értelmezések inspirálták az ottani hadtörténészi kutatásokat.15 Ennek okán az elmúlt évtizedekben jelentős hadtörténeti művek születtek spanyol szerzők tollából, melyek feltárták a Katolikus Uralkodók alatt zajlott európai jelentőségű hadügyi változásokat a 15. század végén, folytatva olyan meghatározó 16. századi eseményekkel, mint az állandó hadsereg, azon belül a spanyol tercio születése, a fél­sziget védelmi rendszerének átalakulása, valamint az erődítményépítészet fejlődése (nemcsak Hispániában, hanem a birodalom legtávolabbi területein, beleértve az amerikai gyarmati területeket is).16 Vizsgáltak olyan területeket is, mint a verhetet ­lennek tekintett spanyol hadsereg hadszervezési, szociológiai, pszichológiai háttere, beleértve a kiképzés, az összetartozás, az egyén és a közösség viszonyát.17 Jelentős munkák születtek a mezei hadseregeknél sokkal költségesebb és komoly intézményi hátteret, pénzügyi és gazdasági szervezést megkövetelő mediterrán és atlanti-óceáni flották, gályarajok és armadák témakörében, beleértve a geostratégiai pontokra tele­pített állandó armadák és flották részletes tanulmányozását is. Mielőtt a három nagy elemre – szárazföldi haderő, erődítmények, tengeri haderő – röviden kitekintünk, fontos kiemelni azt a geostratégiai tényt, hogy a Habsburg uralkodók spanyol birodalma azon felül, hogy – a legújabb definíciót alkalmazva18 – dinasztikus koordináló összetett állam volt, amellett a világ első globá ­lis hatalmának tekinthetjük. A hatalmas kiterjedésű birodalom „működését” még teljesebbé tette az a tény, hogy Európában és a világ több kontinensén egyaránt, földrajzilag egymástól távol álló területekből állt, amelyek gyakran különálló ál­lamberendezkedéssel és jogrenddel bírtak, illetve a távolságok okán egymással és a királyi udvarral nehezen (például Németalföld, Szicília, Milánó vagy Nápoly), vagy a transzatlanti átkelések hossza okán ritkán (például a két gyarmati alkirály­ság, Új-Spanyolország és Peru) tudtak kommunikálni. A birodalom tagoltsága, több kontinensre való kiterjedése és kommunikációs nehézségei megengednek egy 15 A spanyol hadügyi reformokat elemző egyik spanyol hadtörténeti alapmű René Quatrefages: Los tercios. Madrid 1983. Szintén meghatározó összefoglaló munka Enrique Martínez Ruiz: Los soldados del rey. Los ejércitos de la Monarquía Hispánica (1480–1700). Madrid 2008. A hadügyi forradalom spanyol hozzájárulásáról lásd Enrique Martínez Ruiz – Magdalena de Pazzis Pi Corrales: La investigación en la historia militar moderna: realidades y perspectivas. In: Revista de Historia Militar, Número extraordi­nario dedicado a Historia Militar. Métodos y recursos de investigación. Madrid (2002). 123–169.; Fer ­nando González de León: Spanish military power and the Military Revolution. In: Early modern military history, 1450–1815. Ed. Geoff Mortimer. New York 2004. 25–42. A várépítészetről és technológiai fej­lesztésekről lásd Las fortificaciones de Carlos V. Ed. Carlos José Hernández Sánchez. Madrid 2000.; Eduardo de Mesa Gallego: Innovaciones militares en la Monarquía Hispánica durante el siglo XVI. Ori­gen y desarrollo. In: Guerra y sociedad en la Monarquía Hispánica. Política, estrategia y cultura en la Europa Moderna (1500–1700). Eds. Enrique Garcia Hernán – Davide Maffi. Madrid 2006. 537–551. 16 Hernando Sánchez, C. J.: Las fortificaciones i. m. 17 Quatrefages, R.: Los tercios i. m. 383–453.; Parker, G.: El ejército de Flandes i. m. 199–272.; Martí­nez Ruiz, E.: Los soldados del rey i. m. 966–1015. 18 Lásd Kenyeres István – Pálffy Géza e számban közölt tanulmányát.

Next

/
Thumbnails
Contents