Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
A FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM ÉS A KATOLIKUS MONARCHIA A 16–17. SZÁZADBAN 982 A 2008-as gazdasági válság, amelynek a spanyolok a legnagyobb elszenvedői a görög, ír és más európai államokkal egyetemben, talán szokatlan, de semmiképpen sem meglepő módon megihlette a spanyol történetírást. A gazdaságtörténészek intenzíven kezdtek el foglalkozni a válságok történelmi hátterével. A new fiscal history nemzetközi trendjéhez úgy tűnik, hogy a spanyolok két fontos irányból csatlakoznak. Egyrészt jelentős művek születnek olyan szerzők tollából, mint Carlos Álvarez Nogal4 , Carlos Javier de Carlos Morales 5 , Francisco Comín Comín 6 stb., akik rész letesen elemezték a Habsburg Katolikus Monarchia pénzügyi politikáját a krízisek, az eladósodás és a hatékonyság szempontjából.7 Az általuk felvázolt kép rendkívül komplex pénzügyi rendszereket mutat, amely szakít a Habsburgok fiskális politikájáról alkotott eddigi alapjában negatív véleménnyel. A másik irányzat leginkább a navarrai egyetem és egyes andalúziai oktatók kiemelkedő teljesítményéhez kapcsolódik. A fiskális-katonai állam brit mintára a spanyol történetírásban leginkább a navarrai egyetem egyes történészei, Agustín González Enciso8 , Rafael Sánchez Torres9 , illetve a sevillai Bartolomé Yun-Casalilla 10 tudományos tevékenysége ré vén terjedt el, kifejezetten a 18. századi Bourbon Spanyolországra alkalmazva. Ez a tudományos közeg a 18. századi angol fiskális-katonai állam mintájára elemezte a kora újkori spanyol monarchiákat, és arra a következtetésre jutott, hogy a 18. századi Bourbon Spanyolország alapjában véve megfelel a klasszikus modellnek, és az angol mintával összhangban szintén fiskális-katonai államnak tekinthető. Egyes 4 Álvarez Nogal, C.: The Rise and Fall i. m.; Carlos Álvarez Nogal – Christophe Chamley: La crisis finan ciera de Castilla en 1575–1577. Fiscalidad y estrategia. In: Revista de la historia de la economía y de la empresa 7. (2013) 187–211.; Carlos Álvarez Nogal: Oferta y demanda de deuda pública en Castilla. Juros de alcabalas (1540–1740). Madrid 2011. 5 Carlos Javier de Carlos Morales: El precio del dinero dinástico: endeudamiento y crisis financieras en la España de los Austrias, 1557–1647. II. Madrid 2016.; Uő: Endeudamiento dinástico y crisis financieras en tiempo de los Austrias: las suspensiones de pagos de 1557–1627. Libros de la Corte 7. (2013) 59–128. 6 Crisis económicas en España. 1300–2012. Eds. Francisco Comín Comín – Mauro Hernández. (Lecciones de Historia) Madrid 2013.; Francisco Comín Comín: Las crisis de la deuda soberana en Es paña (1500–2015). Madrid 2016. 7 Comín, F. – Hernández, M.: Crisis económicas i. m.; España en crisis. Las grandes depresiones económicas, 1348–2012. Eds. Enrique Llopis – Jordi Maluquer de Motes. Barcelona 2013. Kiváló összefoglaló az elmúlt évtized legjelentősebb műveiről José Miguel Escribano Páez – Alejandro García Montón: De gobernantes y deudas. Una década de producción historiográfica sobre la Castilla de los Austrias. In Cuadernos de Historia Moderna 42. (2017) 2. sz. 369–410. 8 Augustín González Enciso: El estado fiscal-militar. Una reflexión alternativa. In Memoría y Civilizaci ón 11. (2008) 271–295.; Uő: Un Estado militar. España, 1659–1820. Madrid 2012. 9 Rafael Sánchez Torres: Military entrepreneurs and the Spanish contractor state in the Eighteenth Century. Oxford 2016.; Uő: El precio de la guerra: el estado fiscal-militar de Carlos III (1779–1783). Madrid 2013.; Uő: War, State and Development. Fiscal-Military States in the Eighteenth Century. Pamplona 2007. 10 Bartolomé Yun-Casalilla – Francisco Comín Comín: Spain. From Composite Monarchy to Nation- State, 1492–1914. An Exceptional Case? In: The Rise of Fiscal States: A Global History 1500–1914. Eds. Bartolomé Yun-Casalilla – Patrick K. O’Brien. Cambridge 2012. 233–266.; Bartolomé Yun-Casa lilla: Marte contra Minerva. El precio del imperio español, c. 1450–1600. Barcelona 2004.
