Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
981 Korpás Zoltán A FISKÁLISKATONAI ÁLLAM ÉS A KATOLIKUS MONARCHIA A 1617. SZÁZADBAN Az elmúlt évtizedekben a kora újkori Európa történetírását markáns és divatos irányzatok határozták meg. Évtizedek óta vita tárgyát képezi, hogy létezett-e hadügyi forradalom, és ha igen, akkor annak mik a technológiai, térbeli és időbeli kiterjedései, határvonalai. A hadügyi forradalom körül zajló vitától nem függetlenül került be a történetírás legutóbbi fősodrába az úgynevezett fiskális-katonai állam körüli vita, azaz egy tudományos interpretáció arra, hogy a kora újkori pénzügyi folyamatok, az állam és a rendek együttműködésének a változásai, az államszervezés hatékonysága (vagy éppen annak hiánya) miként befolyásolják az állam és/vagy dinasztia hadviselő képességét, expanzióját, valamint hadügyi és társadalmi fejlődését. 1 A hadügyi forradalom és a fiskális-katonai állam elmélete a spanyol történeti irodalomban A spanyol birodalom hanyatlása, a birodalmi glória elvesztése és a perifériára szorulás a spanyol történetírás egyik állandó és visszatérő tematikája. A birodalmi glória elvesztésének okáért a Habsburg-dinasztia fenntarthatatlan fiskális politikáját és az eladósodás folyamatát jelölték meg. 2 A hispániai történetírásban nagyon komoly hagyományai vannak a gazdaságtörténeti és hadtörténeti jellegű kutatásoknak, hiszen örök kihívás azt megválaszolni, hogy a világ első globális hatalmából miként lett periférikus, lesajnált, szegény állam a 20. század elejére. 3 1 A hadügyi forradalom nemzetközi és hazai szakirodalmáról lásd B. Szabó János, a fiskális-katonai államról pedig Kenyeres István – Pálffy Géza e számban közölt tanulmányát. Kenyeres István: A „ Fiscal- Military State” és a Habsburg Monarchia a 16–17. században. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére I–II. Szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 91–122. 2 A témakör hosszú és részletes történetírási, valamint szépirodalmi múltra tekint vissza. Pl. Xavier Rubert de Ventós: El laberinto de la Hispanidad. Espejo de España. Barcelona 1987.; Anthony Pagden: Señores de todo el mundo. Ideología del Imperio en España, Inglaterra y Francia (en los siglos XVI, XVII y XVIII). Barcelona 1997. 3 Pagden, A.: Señores de todo i. m.; Ricardo García Cárcel: La leyenda negra. Historia y opinión. Mad rid 1992., a 20. századi szemléletekről különösen: 202–217.; Uő: Las culturas del Siglo de Oro. (Cam bio 16.) Madrid 1996. Egy nagyon egyedi gazdaságtörténeti megközelítés a spanyol királyságok gazdasági „versenyképességéről”, összevetve más európai területekkel Carlos Álvarez Nogal: The Rise and Fall of Spain (1270–1850). In: Economic History Review 66. (2013) 1. sz. 1–37.
