Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Ágoston Gábor: Oszmán hadügyi változások a 16–18. században
ÁGOSTON GÁBOR 977 háború hatását jól szemlélteti, hogy a bagdadi portai janicsárok száma az 1723. évi 2981 főről 1736-ra 8300 főre emelkedett.47 Birodalmi szinten az 1650-es és 1710-es években a janicsároknak hozzávetőleg 30–60%-a teljesített határvédelmi szolgálatot. Még az 1691–1692-es Szent Liga elleni háború alatt is mintegy 42%uk szolgált a végvárakban. Az Isztambulban állomásozó janicsárok sem voltak mind bevethetők. Az öreg janicsárokat – akik frontszolgálatra már nem voltak alkalmasak – korudzsu ként (őr) az isztambuli janicsárlaktanyák őrzésére rendelték. De azok sem harcoltak, akik a sereggel vonultak, hanem harcoló társaik sátrait őrizték. I. Szulejmán szultán idejében a fővárosban hátrahagyott janicsárok száma mindössze 80 fő volt. Egy 17. századi forrás szerint a század első negyedében a korudzsuk és mütakaidok száma meghaladta a 7000 főt, jóllehet közülük csak alig ezren voltak harcra alkal matlanok.48 A mütekaidok olyan nyugállományú janicsárok voltak, akiket már nem terhelt katonai kötelezettség. II. Szelim szultán (ur. 1566–1574) óta nyugdíjukat a birodalmi kincstár fizette, így őket a katonai szolgálatra alkalmas janicsárokkal együtt regisztrálták, ami tovább torzítja a csapatok tényleges létszámára vonatkozó becsléseket. 1654-ben például az Isztambulban állomásozó 33 463 janicsárból 1747 fő kurudzsu, 8918 fő pedig mütekaid volt, azaz az összes janicsár több mint 31%-a tartozott valamelyik nem harcoló kategóriába. 1701-ben és az 1704–1705-ös években a korudzsuk és a mütekaidok együttes aránya 22 és 17% volt.49 A janicsároknak ezért csak töredékét mozgósították a hadjáratokra: 1660– 1661-ben 18 013 főt (33%), 1697-ben 21 000 fő (30%), 1701–02-ben 9975 főt (25%), 1704–1705-ben 23 934 főt (45%), 1710-ben pedig 7255 főt (17%).50 Mindezek ellenére az 1680-as és 1690-es években az oszmánok 80–100 000 fős seregeket tudtak kiállítani egy-egy nagyobb hadjáratra, ami még Szulejmán korához képest is komoly emelkedést jelentett. A mozgósítható katonák száma ennek akár a kétszerese is lehetett. Egy 1697 márciusában készült lista, amely a II. Musztafa szultánnal és Elmász Hüszejn Pasa nagyvezírrel a magyarországi (zentai) hadjáratra mozgósítandó egységeket vette számba, 104 514 fős hadsereggel kalkulált. Ez azonban csak az egyik, jóllehet a legjelentősebb része volt az 1697-ben mozgósított seregeknek. A Szent Ligához 1686-ban csatlakozott oroszok által veszélyeztett Kercsi-szorost őrző Kercs és Taman várak védelmére 17 023 fős, Özi (Oczakow) és környéke védelmére pedig 16 608 fős sereget 47 BOA D.YNÇ.d 34217, p. 2. 48 İsmail Hakkı Uzunçarşılı: Osmanlı Devleti Teşkilatından Kapukulu Ocakları. Acemi Ocağı ve Yeniçeri Ocağı I. Ankara 1984. 378–381. 49 Genç, M. – Özvar, E.: Osmanlı Maliyesi i. m. II. 112., 287. 50 Az 1697-es évre lásd BOA MAD.d 2731. 187. Az 1701. és 1710. évi adatokra lásd Genç, M. – Öz var, E.: Osmanlı Maliyesi i. m. II. 249., 287.
