Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Ágoston Gábor: Oszmán hadügyi változások a 16–18. században

OSZMÁN HADÜGYI VÁLTOZÁSOK A 16–18. SZÁZADBAN

974

véleményét az oszmánokról, de azok beépültek a nemzetközi hadtörténeti és oszmanisztikai szakirodalomba,36

illetve a kelet-nyugati kapcsolatokkal, vagy a „Nyugat felemelkedésével” foglalkozó irodalomba is.37

Kutatásaim kapcsolódtak az Oszmán Birodalom hanyatlását vizsgáló irodalomhoz is, amely elvetette az oszmán történelem hagyományos (felemelkedés – aranykor – hanyatlás – modernizáció) periodizációját, és azt állította, hogy a birodalom a 17. században bevezetett reformoknak köszönhetően erősödött, s kijelentette, hogy a hanyatlás paradigma csak egy mítosz.

38 Azonban sem saját korábbi kutatásaim, sem az oszmán hanyatlást cáfolni próbáló irodalom nem tudott választ adni az oszmán és Habsburg katonai erőviszonyok eltolódására, valamint az oszmán hadi képességek hanyatlására. Ez ugyanis nem a haditechnika vagy a fegyverzet közötti különbségekkel, hanem az oszmán és a Habsburg (és általában az európai) hadügy eltérő fejlődésével magyarázható. Eltérő hadügyi fejlődés

A harmincéves háborút követően a Habsburgok is létrehozták állandó hadseregüket. Az 1680-as évektől kezdve, háborús időkben, a Landrekrutenstellung vagy más néven „a tartományi sorozási” rendszer vált a csapatok kiállításának A vonatkozó magyar nyelvű tanulmányok megtalálhatók Ágoston G.: Európa és az Oszmán hódítás i. m.; Uő: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge 2005.; Uő:

War-Winning Weapons? On the Decisiveness of Ottoman Firearms from the Siege of Constantinople (1453) to the Battle of Mohács (1526). Journal of Turkish Studies 39. (2013) 129–43.; Uő:

Firearms and Military Adaptation i.

m.

36 Tanulmányomat (Gábor Ágoston:

Ottoman Artillery and European Military Technology in the Fifteenth and Seventeenth Centuries. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 47. [1994] 15–48.) bevá

logatták a Warfare in Early Modern Europe 1450–1660. Ed. Paul E. J. Hammer. (International Library of Essays on Military History) Aldershot 2007. (új kiadása London 2016.) kötetbe, amely a korszak olyan jeles hadtörténészeinek tanulmányait tartalmazza, mint Geoffrey Parker, Clifford J. Rogers, Simon Pepper, David Parrott, David Potter vagy David Trim. Lásd még Ágoston, G.

: Ottoman Warfare i.

m.; Uő: The Ottomans. From Frontier Principality to Empire. In: The Practice of Strategy. From Alexander the Great to the Present. Eds. John Andreas Olsen – Colin S. Gray. Oxford 2011. 105–131. Néhány mérvadó hivatkozás Jeremy Black

: European Warfare in a Global Context, 1660–1815. New York 2007. 205–206.; Nic

colò Capponi: Victory of the West. The Story of the Battle of Lepanto. London 2006. 189. 353., 356., 385.; Imber, C.: The Ottoman Empire i.

m. 355–357.; Kaushik Roy: War, Culture, and Society in Early Modern South Asia, 1740–1849. Milton Park 2011. 197., 202., 203., 222.; Andrew Wheatcroft

: The Enemy at the Gate. Habsburgs, Ottomans and the Battle for Europe. New York 2009. 272., 274., 283., 287–288., 307.

37 Lásd pl. Jack Goody:

The Theft of History. Cambridge 2006. 103–106.; Philip T. Hoffman:

Why Did Europe Conquer the World? Princeton 2015. 13–14., 39., 90–92., 94., 97., 148.

38 Lásd pl. Douglas Howard:

Ottoman Historiography and the Literature of ‘Decline’ of the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Journal of Asian History 22. (1988) 52–77.; Linda T. Darling:

Revenue- Raising and Legitimacy. Tax Collection and Finance Administration in the Ottoman Empire, 1560–

1660. Leiden 1996. 1–21.; Cemal Kafadar:

The Question of Ottoman Decline. Harvard Middle Eas

tern and Islamic Review 4. (1998) 1–2. sz. 30–75.; Jane Hathaway:

Problems of Periodization in Ot

toman History. The Fifteenth through the Eighteenth Centuries. Turkish Studies Association Bulletin 20. (1996) 25–31.