Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)
HOMONNAI DRUGETH (III.) GYÖRGY HŰTLENSÉGI PERE (1600–1603) 304 Zemplén vármegye főispánjaként igen nagy népszerűségnek örvendett a felső-magyarországi rendek között és apja nyomdokain haladva jelentős szerepet játszott a térség hadügyi szervezésében.109 Az országrész másik jelentős katonai kulcsfigurájával, Rákóczi Zsigmonddal szemben Homonnai azonban saját anyagi erőforrásaira támaszkodva igen jelentős zsoldos hadsereget tartott fenn anélkül is, hogy a központi hadszervezethez kapcsolódó tisztséget vállalt volna. 1601-től egyre inkább a kezébe került a felső-magyarországi hadfogadás szervezése, amiben addig Rákóczi játszotta a főszerepet.110 A kapcsolat kettejük között azonban egyre szorosabbra fűződött, amit Homonnai Bálint és Rákóczi Alaghy Bekény Judittól született lányának, Erzsébetnek 1602. május 19-én, Szerencsen kötött frigye pecsételt meg.111 Erzsébet ebben az évben érte el a nagykorúságot és vehette át az Alaghy örökségből rá eső részét, ami a családi egyezkedést követően Regéc várát és uradalmát jelentette. Ez a jelentős birtok Erzsébet 1605 tavaszán bekövetkezett halála után is Homonnai Bálint birtokában maradt.112 Az ellene folyó per tehát közel sem okozott akkora kellemetlenséget számára, mint György számára, sőt, a református nemesség soraiban talán még a népszerűségének is használt az udvarral szembeni passzív ellenállása. Mindezekkel természetesen a magyar ügyekért felelős Mátyás főherceg is tisztában volt. Trócsányi Zsolt a Homonnai Bálint és Mátyás főherceg közötti közvetítéssel folyó tárgyalásokról azt írta, hogy nagyobb összegű pénzbírság megfizetésére és zsoldosok állítására akarták kötelezni a főurat. Az említett tárgyalások részleteiről sajnos nem rendelkezem pontos adatokkal, az 1603. május 1-jén kiállított kegyelemlevélben azonban az olvasható, hogy Homonnai Bálint a Magyar Kamarával lépett egyezségre, hogy a jövőben milyen szolgálatokkal tartozik az ország védelme érdekében. Mátyás főherceg közreműködését az okirat szövegében Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 5. Szerk. Keserű Bálint. Bp.–Szeged 1981. 153. Nyáry Pál első felesége, Török Zsuzsanna ugyanis unokahúga volt Homonnai Bálint anyjának, Török Fruzsinának. A levél szerint tehát Nyáry Pálnak volt egy lánya az első feleségétől, aki az ungvári Drugeth udvarban nevelkedett. 109 1600-tól töltötte be Zemplén vármegye főispáni tisztét. Beiktatására lásd ŠA Prešov DH. inv. c. 828/8. No. 128. 110 Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond. (Egy dinasztia születése). Különlenyomat a debreceni Déri Múzeum 1978. évi évkönyvéből. Debrecen 1979. 70. 111 Rákóczi Zsigmond meghívója Kassa városának: Kassa Város Levéltárából. Közli: Kerekes György. Magyar Történelmi Tár új folyam 8. (1907) 267. 112 Szabó András: Respublica Litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő hu manizmus koráról. Bp. 1999. 54–55.
