Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
KOPPI KÁROLY 964 valamennyiünket a Természet késztet, a hányattatásait – olyanokat is, amelyeket mi magunk is megtapasztalunk, akár hasonlóakat, akár különbözőeket – végtelen változatosságban és sokaságban foglalja magába a történelem.” 82 Ez nem csupán azért érdekes, mert egyértelműen közel áll a göttingeni történetírói attitűdhöz, illetve a Wissenschaft vom Menschen szemléletéhez,83 hanem azért is, mert jól mutatja: egy történész nemcsak úgy lehet kora embere, hogy aktívan bekapcsolódik a napi politika sáncharcaiba. Úgy is lehet korszerű, hogy tudósi attitűdjével a jelen (és a jövő) formálására irányuló, sajátos pedagógiai programot és szemléletformálást valósít meg. Publikálás és kommunikáció: a tudás megjelenítése és terjesztése A göttingeni tudományos centrum működésében fontos szerepe volt annak, hogy a tagjai gyorsan és jól reagáltak a nyilvánosság korabeli szerkezetváltására. 84 Ez három pilléren alapult: egyrészt az egyetemi előadásokon történő tudásközvetítésen; másrészt tudományos profilú, és nemzetközi terjesztői körrel rendelkező kiadók, illetve folyóiratok működtetésén; harmadrészt pedig az akadémiai szervezeti háttér révén, ahol a levelező tagság jelentősége igen nagy. Tudvalévő, hogy a korszak magyarországi akadémiaszervezési kísérletei nem voltak sikeresek, de voltak egyedi kezdeményezések, melyek jelentőségét Koppi is felismerte – így ott találjuk nevét a Kovachich által szervezett és bejelentett, bár nem hosszú életű társaság tagjai között.85 Ugyanakkor a göttingeni akadémia kapcsán is kiemelkedően fontos tényező volt a levelező tagság – ezt pedig, nyilván kisebb hatásfokkal, de intézményi háttér nélkül is lehet transzponálni. Ami meg is történt: elég, ha csupán Koppi vagy Mallyó levelezését áttekintve felfigyelünk arra, hogy a magyarországi res publica litteraria a szó másik értelmében is litteraria volt – nem egyszerűen tudósok, hanem levelező tudósok virtuális köre. Ennek fokozott jelentőségét mutatja, hogy a külhoni tudós levelezéseknél sokkal nagyobb arányú és jelentőségű a leveleskönyvek használata. Bár a Koppi-leveleskönyvek nagyon hiányosan maradtak fenn, tudományos jelentőségüket már a kortársak 82 Uo. 13–14. 83 Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen um 1800. Wissenschafliche Praktiken, institutionelle Geographie, europäische Netzwerke. Hrsg. Hans Erich Bödeker – Philippe Büttgen – Michel Espagne. Göttingen 2008. 393–471. 84 Anne Saada: Die Universität Göttingen. Traditionen und Innovationen gelehrten Praktiken. Uo. 23–46. 85 A névsort közli Bódyné Márkus R.: Néhány adalék i. m. 238–241.
