Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
KOPPI KÁROLY 962 kidolgozottan a kortárs német egyetemek egyetemes történelemprofesszorai között sem volt általános jelenség. 72 A historia universalis kidolgozott fogalmi hálójához csatlakoznak műveiben az úgynevezett ethnografiai közelítések, melyek az adott korszakban kiemelkedőnek ítélt államok helyzetét, belügyeit elemzik. Már a Kr. e. 31 és Kr. u. 800 közötti korszak tárgyalásánál nagy figyelmet fordított a hagyományos caesareologia mel lett az egyes Európába érkező törzsek történetére, az arab törzsekre, az iszlám vallás és kultúra születésére. A 9–13. század közötti időszak történetében sem csak Anglia, Franciaország, a Német–római Birodalom formálódásának történetét mutatja be, hanem szól az A. L. Schlözer által részletesen feltárt északi (norvég, dán, svéd) és a szláv (cseh, lengyel) államok születéséről is. Ebből sajátos európai történeti hagyomány, Európa-fogalom bontakozik ki, melynek a meghatározó érdekek mentén való szemlélete az 1770-es, 1780-as években korszerű és időszerű volt.73 A szakirodalom elsősorban a göttingeni történészi iskola érdemének tulajdonítja, hogy e szemlélet a tudományos történetírásban meghonosodott 74 – magyarországi mediátora és összekapcsolója a hazai történeti hagyományokkal egyértelműen Koppi Károly. A Koppi által nyújtott tudásszerző és tudásrendező tevékenység azért is figyelemre méltó, mert sokkal nehezebb helyzetből valósította meg ezt, mint göttingeni kollégái. E különbség akkor szembetűnő, ha a tudásszerzés materiális oldalát vesszük szemügyre. Míg a Georgia Augusta könyvtára gazdag 18. századi gyűjteménnyel rendelkezett, központi kézikönyvtár híján Koppi számára komoly nehézséget jelentett a nemzetközi historiográfiai trendek feltérképezése, a kötetek beszerzése. Ennek sajátos, némileg kelet-európaias módszertanát Koppi remekül használta. Levelezése mutatja, hogy a materiális tudásszerzésnek két lehetőségével élhetett: egyrészt a magánykönyvtárak, magángyűjtemények használatával (a Teleki Téka jelentősége megkérdőjelezhetetlen életművében, és Cornides kitűnő könyvtárának ő maga készítette el a katalógusát),75 másrészt pedig a kapcsolata in keresztül történő könyvbeszerzéssel. Ez utóbbi külföldi irányban elsősorban vásárlást jelentett, ezért volt számára különösen produktív Palásthy kapcsolata a 72 A kortárs németországi történetírásra lásd Aufklärung und Geschichte. Studien zur deutschen Geschichtswissenschaft im 18. Jahrhundert. Hrsg. Hans Erich Bödeker. Göttingen 1986.; Rudolf Vier haus: Umrisse einer Sozialgeschichte der Gebildeten in Deutschland . In: Uő: Deutschland im 18. Jahr hundert. Politische Verfassung, soziales Gefüge, geistige Bewegungen. Göttingen 1987. 395–419. 73 Martin Espenhorst: Der mobile Europäer – Zur historischen Konstruktion des europäischen Menschen bei Schlözer. In: August Ludwig Schlözer i. m. 197–212. 74 Fritz Wagner: Europa im Zeitalter des Absolutismus und der Aufklärung. In: Handbuch der Europäischen Geschichte. Hrsg. Theodor Schieder. IV. Stuttgart 1968. 62–69. 75 A Teleki Téka jelentőségéről lásd Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kolozsvár 1997. A Cornides-katalógus elkészítéséről lásd Zeitschrift von und für Ungern 2. (1802) 3. Hf. 335.
