Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
BALOGH PIROSKA 957 szerzőjéhez, Bárány Péterhez fűződő tanári kapcsolatáról sem. 27 Annál jobban dokumentált Palásthy Mártonnal való kapcsolata. Koppi a váci nemesi konviktus tanáraként ismerte meg a fiatalembert, aki az 1780-as évek elején a bécsi kancellária hivatali ranglétráján haladt egyre feljebb.28 Palásthy a későbbiekben kulcsfigurává válik Koppi karrierje szempontjából. Rajta keresztül jut el a fent említett bécsi, berlini (német) és fiumei körökhöz; Palásthy vezeti be Koppit a szabadkőművességbe.29 De talán a legfontosabb, hogy rajta keresztül kerülhetett Koppi kapcsolatba Gottfried van Swietennel, ami egyszersmind az 1784-es egyetemi professzori kinevezésének magyarázata is. Az újonnan fellelt Koppi–Mallyó levelezés révén tudjuk, hogy Koppi csatlakozott 1784-ben az Erdélyben udvari kiküldetésben utazó Palásthyhoz, és részt vállalt annak diplomáciai munkájából.30 Palásthy az ekkor zajló 1784. évi egyetemi reform 31 egyik központi kultúr diplomáciai szereplője volt, van Swieten őt bízta meg számos külföldi professzor – többek között a Göttingenben tanító Johann Gottfried Eichhorn és Michael Hissmann – meghívásával a pesti egyetemre.32 Swieten és Palásthy tudományos mintái között előkelő szerep jutott a göttingeni tudósoknak, illetve tudáseszménynek: nem véletlen, hogy a pesti egyetemen zajló számos változás egyike épp a historia universalis tanszékének létrehozása volt. A hazai egyetemen, akadémiá kon eddig csak egyháztörténeti, hazai történeti, illetve egy korábbi modell alapján történő világtörténeti oktatás folyt,33 a modern, Göttingenben kidolgozott 27 Gyárfás Ágnes: Bárány Péter. Egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986) 184–197.; Kovács Ákos András: Egy 18. század végi életút eszmetörténeti értelme zésének lehetőségei – Debreczeni Bárány Péter. Korall 12. (2011) 44. sz. 81–101. 28 Balogh P.: Fejezetek i. m. 7–50. 29 Uo. 32. 30 Erről a Mallyónak írt 1783. júl. 12-i levelében számol be:, JAS 352–364., 43–45. De beszámol Koppi az útról Czirbesznek is, ugyancsak 1783. júl. 12-i keltezésű levélben, lásd Balogh P.: Az 1780-as évek i. m. 17–18. 31 A reformról részletesen lásd Ernst Wangermann: Aufklärung und staatsbürgerliche Erziehung. Gott fried van Swieten als Reformator des österreichischen Unterrichtswesens 1781–1791. München 1978.; Tomáš Hlobil: Geschmaksbildung im Nationalinteresse. Die Anfänge der Prager Universität sästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1763–1805. Erlangen 2012. 19–68. 32 A göttingeni meghívásról lásd Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete VI. Biographiám. 1759–1779. In: Kazinczy Ferenc összes művei. Elektronikus kritikai kiadás. MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport (http://deba.unideb.hu/deba/kazinczy_muvei/text.php?id=kazinczy_onelet_0406_k&hi=koppi, 52.) Továbbá lásd Balogh P.: Fejezetek i. m. 10–11. 33 Amint azt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) C 67 Helytartótanácsi Levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Departamentum litterario-politicum 1774. Acta Studiorum F. 5. No. 38. jelzet alatt található kimutatás jól reprezentálja, Katona István történelemoktatási metódusa saját művein alapult. A teológiai fakultáson egyháztörténelmet oktattak. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye Kézirattárának anyagában a 18. század második feléből igen sok historia universalis jegyzet maradt fenn (ezért Bodnár-Király Tibornak tartozom köszönettel). A kollégium Kézirattára 749., 717., 776. számú jelzetei alatt található historia universalis jegyzetek és kompendiumok az 1650–1750 közötti időszak világtörténetírói iskolához kapcsolódnak, részben Cellarius (1638–1707) Historia universalis című munkáján, részben a pietista Heinrich