Századok – 2017

2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására

KOPPI KÁROLY 956 Egyik Telekihez írott levelében e munkájának kéziratát a gróf figyelmébe ajánlja, kéri, hogy bírálja meg.19 Egyértelmű tehát, hogy mind Koppi tudományos spe ­cializációjában, mind a göttingeni tájékozódás kezdeményezésében nagy szerepe lehetett Telekinek. Nem független a Teleki családtól a másik göttingeni mediátor, Cornides Dániel pályája sem. Ő Koppival egyszerre, az 1784-es egyetemi reform keretében kap professzori kinevezést Pestre, majd Teleki József fiainak kísérője­ként Göttingenbe utazik, ahol bekerül az akadémia levelező tagjai közé.20 Ezt feltűnően hangsúlyozza Koppi a Cornides emlékezetére mondott beszédében: Cornides göttingeni kapcsolatairól szólván terjedelmes laudatio hangzott el a ko­rabeli tudomány eme „Athénjáról.”21 A két tudós már az 1780-as évek elején bará ­ti és munkakapcsolatban állt, amint azt levelezésük töredéke mutatja,22 így joggal tekinthető Cornides a Koppit érő Göttingen-hatás másik fontos közvetítőjének. A harmadik, egyszersmind a leginkább összetett intellektuális közeg, amely­be Koppi immár nem piarista tanárként, hanem professzorként épül be, a pesti universitas professzori és intellektuális szférája. Erről a közegről van a legkevesebb információnk Koppi oldaláról: leveleskönyvének 1784 utáni kötetei nem marad­tak fenn, a szakirodalom feltételezése szerint a Martinovics-per idején elégette őket.23 Ugyanakkor élénk tudományos kooperációra vall Koppi bekapcsolódása a korabeli tudós médiába, részben a Merkur von Ungarn munkatársaként, részben pedig egy önálló, tanárkollégájával, F. A. C. Werthesszel közösen indítandó fo­lyóirat tervezetével. 24 Koppi hálózatépítő stratégiájának további fontos elemei voltak a tanítványai­val való kiváló, később barátivá mélyülő kapcsolatok. Gróf Fekete Jánossal és fiával való kapcsolatáról nem sokat tudunk, Dessewffy József esetében is csak egy gyermekkori levélváltás25 és a gróf későbbi verses epitáfiuma 26 árulkodik annak elmélyült voltáról. Nem sok adat áll rendelkezésre az első magyar lélektani mű 19 Koppi levele Telekihez. Kolozsvár, 1792. 11. 14. Teleki Téka, 357–358. 20 Demény-Dittel Lajos: Néhány mondat Cornides Dániel történészről, egyetemi tanárról, 1732–1787. Hatvan 2012.; F. Csanak Dóra: Cornides Dániel, a titkár és barát. In: Uő: Két korszak határán. Bp. 1983.; Főbb életrajzi adatai a Koppi által írt halotti beszédében is szerepelnek. Lásd Koppi Károly: Ora ­tio qua Viro Clarissimo Danieli Cornides in Regia Universitate Hungarica Diplomaticae, et Heraldi­cae Professori, ac Bibliothecae Custodi eadem Cornides in Regia iusta faciente parentavit Carolus Koppi. Pest 1787. 21 Uo. 17–18. A 18. oldalon a Gatterer által aláírt göttingeni akadémiai oklevél szövegét is idézi Koppi. 22 Cornides levelei Koppihoz: PRMTKL Manuscripta For. 0-5/47. 5–6. 23 Többek között Horváth A.: Koppi i. m. 5–11. 24 A folyóirat tervezetről lásd Bódyné Márkus Rozália: Néhány adalék az 1780-as évek sajtótörténeté ­hez. Magyar Könyvszemle 112. (1996) 2. sz. 235–258. 25 Közölte Balogh P.: Az 1780-as évek i. m. 28. 26 Dessewffy József: Epitaphium ad cineres Caroli Koppi Publici olim ad Universitatem Hungaricam Professoris. OSzK Kt. Oct. Lat. 277.

Next

/
Thumbnails
Contents