Századok – 2017
2017 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz (Paksy Zoltán)
941 TÖRTÉNETI IRODALOM György szemszögéből. A kötet egyik szerkesztője, Püski Levente pedig arra vállalkozott, hogy bemutassa a Horthy-korszak emlékezetpolitikáját és annak ideológiai összetevőit Habsburg József főherceg világháborús megemlékezésekben vállalt reprezentatív tevékenységén keresztül. Szőts Zoltán Oszkár forrásfeltáró írásában az egykori történettudományt és az első világháborút taglalja a Századok folyóirat cikkeinek tükrében. Megjegyezhetjük, hogy a korabeli történetírás művelői, azaz a publikáló szerzők igyekeztek reagálni a háborús eseményekre, ha hivatalos álláspontot közvetítettek is, tevékenységük az érzékelhető visszafogottságuk miatt közel sem nevezhető propagandisztikusnak. A kötet utolsó tanulmányában Törő László Dávid közel száz történész kollektív munkáján alapuló ‘ Writing the Nation’ historiográfiai sorozat szempontrendszerével, apparátusával vizsgálta meg az 1945 előtti történelem tankönyvek első világháborúval foglalkozó anyagait, hogy ez által tetten érje a nemzeti homogenitást, illetve a nemzeti narratíva dominanciáját az oktatásban. A kötet tanulmányai alapos, ugyanakkor szerteágazó betekintetést nyújtanak a „Nagy Háború” forrásaiba, a kortársak személyes élményeibe és tapasztalataiba, nemzetközi viszonyaiba, valamint az esemény emlékezetébe. Rámutatnak arra, hogy mennyire sokrétűen lehet az első világháborúhoz közelíteni, ezért meggyőződésem szerint a mű tökéletesen illeszkedik a legújabb történeti kutatások sorába. Végh Loretta Vivien Karsai László SZÁLASI FERENC. POLITIKAI ÉLETRAJZ Balassi, Bp. 2016. 524 oldal Karsai László könyvének bevezető soraiban maga írja, hogy 1986 óta foglalkozik a magyar történelem egyik legellentmondásosabb személyének, Szálasi Ferencnek az életművével. A több évtizedes kutatást, sok publikációt és több szakmai vitát követően elkészült könyvről elmondhatjuk, hogy minden fontosabb kérdésre kiterjedően, nagy alapossággal mutatja be témáját. A vaskos kötet 13 fejezetre tagolódik, amelyek időrendi sorrendben tárják elénk Szálasi Ferenc életútjának egy-egy szakaszát, származásától, gyermekkorától és családi körülményeitől kezdve egészen az 1945-ben történt letartóztatásáig, sőt az utolsó fejezet részletesen beszámol bírósági peréről és elítéléséről is. A főszöveget komoly függelék egészíti ki: mutatók, időrend, a felhasznált források és szakirodalom jegyzéke, sőt még egy értelmező szótár is, amelyben azoknak a különös kifejezéseknek, szavaknak a magyarázata olvasható, amelyeket Szálasi Ferenc talált ki és használt politikai megnyilatkozásaiban (mint például „életszövetség” vagy „vérhaza”). Kiemelhető továbbá a függelékből az a mintegy 70 oldalas névmutató, amely tartalmazza minden Szálasival kapcsolatba hozható személy rövid életrajzát. A dédszülők szintjén tiszta örmény származású, s onnan német, szlovák és magyar felmenőkkel is rendelkező Szálasi világnézetének kiformálódása a katonai gondolkodás és logika mentén történt. A munkáskérdést például szerinte azért kell megoldani, hogy háború esetén nehogy sztrájkba lépjenek, az egyke problémát pedig azért, hogy legyen elég katona a hadsereg számára. Ez a szemlélet persze nem meglepő, hiszen a családjában minden erről szólt: apja is hivatásos katonatiszt volt, aki mind a négy fiát erre a pályára küldte. Szálasi Ferenc 1915-ben, 19 évesen kapta meg hadnagyi kinevezését, s azonnal a frontra került. 36 hónapig
