Századok – 2017
2017 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Hermann Róbert (szerk.): Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718–1919 (Kincses Katalin)
932 TÖRTÉNETI IRODALOM táblázatok, a művészek nevei az általuk készített érmek sorszámaival, a közölt illusztrációk listája, a rövidítésjegyzék és egy kétrészes irodalomjegyzék (szakirodalom, illetve árverési jegyzékek listája). Túlzás nélkül állítható, hogy a belbecs és külcsín harmóniáját magán hordozó, Coronatio Hungarica in Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) címmel megjelent katalógus interdiszciplináris mű. Szintetizálja a numizmatika mellett a történettudomány, a történeti ikonográfia és a levéltári kutatás célirányos eredményeit. A végeredmény egy rangos, nemzetközi szinten is versenyképes mű, melynek érdeklődve várjuk a szerzők szándéka szerint 2018-ban megjelenő angol nyelvű változatát. Soltész Márton MAGYARORSZÁG HADTÖRTÉNETE III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718–1919 Szerk. Hermann Róbert Zrínyi, Bp. 2016. 488 oldal 1984-ben jelent meg az utolsó, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai és a magyar hadtörténész-gárda által készített, kétkötetes összefoglalás Magyarország hadtörténetéről. Az eltelt több mint három évtized alatt felnőtt egy új kutatói gárda – új szemlélettel, a rendszerváltozás óta új kutatási szempontokkal, lehetőségekkel és látásmóddal –, amely elérkezettnek látja az időt egy napjaink színvonalát, naprakész kutatási eredményeit és megváltozott szemléletét prezentáló, többkötetes szintézis összeállítására. Amint a mostani kötet Bevezető jéből, a szerkesztői előszóból megtudhatjuk, a négykötetesre tervezett sorozat, a Magyarország hadtörténete az előzőekhez képest más korszakolással és más hangsúlyokkal mutatja be a nagyközönségnek a teljes hadi históriáját. Az első a honfoglalás előtti időszakkal kezdődik és az 1526. évi mohácsi katasztrófával zárul, a következő Mohácstól az Oszmánok kiűzéséig, az 1716–18 közötti Habsburg–Oszmán háborút lezáró pozsareváci békéig tekinti át az eseményeket. A jelenlegi, a sorozat részeként kiadott harmadik kötet az Oszmánok kiűzésétől az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve a történelmi Magyarország 1918. évi felbomlásáig és a magyarországi Tanácsköztársaság, valamint az oroszországi polgárháborúban résztvevő magyarok tevékenységéig foglalja össze a magyar hadügyet, a negyedik kötet a trianoni békediktátumtól Magyarország NATO-csatlakozásáig és az azt követő külföldi katonai szerepvállalásokig. E mostani, kiváló tematikájának legfőbb sajátossága, hogy az ország történetének olyan időszakát tekinti át, amikor az politikai függetlenségét elveszítve birodalmi keretek között, a Habsburg Monarchia részeként működött, ráadásul 1718–1848 és 1849–1867 között két vagy több részre szabdalva, 1848–49-ben és 1867–1918 között egységes államként. Hermann Róbert szerkesztői előszava foglalja össze, hogy a szerzők milyen, a korábbiakhoz képest új szemléletmód, mentalitás alapján gondolták újra Magyarország hadtörténetének kérdéseit, törekedve arra, hogy a témák kifejtése során elkerüljék a csapdát, miszerint a rendszerváltozás előtt politikai okokból népszerűbb témák most ne kapják meg a fontosságukhoz képest túlzott hangsúlyt.
