Századok – 2017
2017 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gerhard Wolf – Norbert H. Ott (szerk.): Handbuch Chroniken des Mittelalters (Veszprémy László)
928 TÖRTÉNETI IRODALOM azért is érdekes, mert nyitott voltával szinte ösztönözte a folytatókat az időben következő pápák és császárok bejegyzésére, aminek köszönhetően ugyanazon mű egyes kéziratai is bizonyosan különböznek egymástól. A szoros tartalmi kapcsolódás miatt itt kell megemlíteni Tobias Tannebergernek (Technische Universität, Dresden) a családfák és uralkodói leszármazási fáknak a kéziratok, leginkább a világkrónikák és pápa-császár krónikák vizuális kultúrájában játszott szerepéről szóló tanulmányá t. A késő középkori és kora újkori német nyelvű krónikairodalommal 11 tanulmány fog lalkozik. Ezek sorában megismerkedhetünk a német nyelvű történetírás 11–12. századi kezdeteivel (Stephan Müller , Universität Wien); a 13. századi német világkrónikákkal (Mathias Herweg, Universität Karlsruhe), Heinrich von Münchennek az Utinó-féle krónika kapcsán is emlegetett világkrónikájával (Norbert H. Ott); a braunschweigi és mecklenburgi rímes krónikával (Gesine Mierke, TU Chemnitz); a bajor és osztrák dinasztikus és tartományi történetírás alapítás mítoszaival (Joachim Schneider, Johannes Gutenberg-Universität Mainz). Távolabbi kitekintésre hívnak a svájci és a német lovagrendi törté net í rást átfogóan bemu tató írások (Regula Schmid, Universität Bern; Arno Mentzel-Reuters, MGH München). A virágzó világi városi történetí r ás termésé nek bemutat ása során a nemesi családi króni kákat (Gerhard Wolf, Universität Bayreuth), Ulrich Richental konstanzi zsinati krónikáját (Thomas Martin Buck, Pädagogische Hochschule Freiburg) ismerhetjük meg, míg Peter Johanek (Westfälische Wilhelms-Universität Münster) a városi történetírás átfogó képé t tár ja az olvasó elé. Thomas Alexander Bauer az általa monografikusan is feldolgozott 1475-ös Landshuter Fürstenhochzeit, György bajor herceg és Jagelló Anna esküvőjét, és a rákövetkező örökösödési háború forrásait mutatja be. Az egyik fő forrás – a Mátyás–Beatrix esküvőt is megörökítő Hans Seybolt kapcsán – említést nyer egy a kéziratban található, de itt nem azonosított „magyar” krónika, aminél pedig utalni kellett volna a Grzesik tanulmányában egyébként szereplő Heinrich von Mügeln Ungarnchronik jára. Az „európai krónikák” fejezetben 9 tanulmány olvasható, köztük a minket legközelebbről érintő kelet-közép európai területről a lengyel–magyar krónika kapcsán nálunk jól ismert Ryszard Grzesik (Poznań ) írása. A cseh, lengyel és magyar késő középkori historiográfia korrekt, bár éppen magyar vonatkozásban nem mindig a legújabb szakirodalmon nyugvó adat gazdag összefoglalóját nyújtja. Az orosz fejedelemségek történeti irodalmának értő bemutatását Font Márta (Pé csi Tudományegyetem) jegyzi, míg a bizánci történeti irodalmat Julianus Africanustól a közel száz példányban fennmaradt, erotikus epizódokkal színesített Manasses-féle verses krónikákig Sergei Mariev (Ludwig-Maximilians-Universität München) tekintette át, a magyar bizantinológusok közül egyedül Orosz Lajosra hivatkozva. A magyar olvasó számára jól hasznosíthatóak a nyugat-európai történetírásokkal foglalkozó fejezetek. Mintaszerű a budapesti Közép-Európai Egyetemen is gyakran megfordult Sverre Bagge (Universitetet i Bergen) tanulmánya a skandináv országok irodalmáról, s különösen tanulságos az írott krónikák és a szóbeli hagyomány viszonyát forráskritikai szempontból vizsgáló alfejezete. Bagge tanulmánya során felmerül, hogy ha (közel) azonos szempontok szerint (anyanyelv és latinitás, világi és hagiografikus irodalom, írott és orális kultúra , szent és világi életrajzok, krónikák és társadalom viszonya) vizsgálták volna az egyes szerzők a rájuk bízott korszakot, akkor a könyv egésze is koherensebb és didaktikusabb lett volna. Hasonlóképpen jól szerkesztett tanulmányok olvashatók a holland, angliai, itáliai és ibériai krónikákról. A holland fejezetben Geert H. M. Claassens a legfontosabb holland nyelvű krónikákat mutatja be. Külön figyelmet szentel a Speculum historiale n alapu ló Jacob van Maerlants krónika Mohamedet és az iszlámot tárgyaló fejezetei nek, valamint annak a kérdésnek, hogy a történeti műfajokban miért maradt meghatározó a verses forma egészen a 14. századig. Graeme Dunphy (Hochschule für angewandte Wissenschaften
