Századok – 2017
2017 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza: Coronatio Hungarica in Nummis. A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) (Soltész Márton)
929 TÖRTÉNETI IRODALOM – Würzburg-Schweinfurt) angol fejezete szinte a lehetetlenre vállalkozik (609–662.) az ír, angol, skót latin és nemzeti nyelvű, ideértve a franciát is, történetírói hagyatékának az áttekintésekor, amit csak néha tudott elemzőbb részekkel, például Geoffrey of Monmouth és a Brut-hagyomány részletesebb bemutatásával változatosabbá tenni. Hasonlóképen hatalmas feladatra vállalkozik Brigitte Burrichter (Universität Würzburg) a francia nyelvű középkori historiográfia vázlatának a megírásakor (663–706.). A szerző j ól súlyozva és válogatva emel ki korszakokat (keresztes háborúk kora), szerzőket és műveket (Grandes Chroniques de France, Froissart, Philippe de Commynes), vagy témákat (a népnyelvű irodalom és a publikum, a vers és próza forma változása). Cristian Bratu (Baylor University, Waco, Texas) világosan tagolt összefoglalása olvasható az itáliai egyházi és világi krónikákról, magyar vonatkozású (Buonaccorsi, Carbone), de sajnos nagyon vázlatos kitekintéssel az Itálián kívül alkotókra. Heidi R. Krauss-Sánchez (Madrid) a hispán irodalmat bemutatva a hangsúlyt Hispánia területi, etnikai, nyelvi és kulturális összetettségére és sokféleségére helyezte, innen az írás címe is Mater Hispania . Meggyőzően tájékoztat a vizigót, latin, zsidó és arab irodalom tör ténetírásának a tendenciáról, kölcsönhatásairól, a hispán történelem olyan kulcsfontosságú fordulatairól, mint a Kézai Simon figyelmét sem elkerülő Las Navas de Tolosa-i keresztény győzelemmel végződő ütközetről, vagy a zsidók kiűzéséről . A kötet, s ez a tanulmányok jó részéről elmondható, rendkívül hasznos bevezetés a téma iránt érdeklődő szakembereknek, egyetemistáknak, sőt termékenyítően hathat a hazai hasonló tárgyú vizsgálatokra. Ugyanakkor nem lehet említés nélkül hagyni a szerkesztés számos hiányosságát, a belső keresztutalások, a szerzők bemutatásának elmaradását, a lektorálás alkalmankénti elsietettségét. Ennek az impozáns kézikönyvnek természetesen ott van a medievista könyvtárak polcain a helye. Veszprémy László Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza CORONATIO HUNGARICA IN NUMMIS A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) MTA BTK Történettudományi Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum Bp. 2016. 414 oldal Amikor száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án a budavári Nagyboldogasszony templom oltára előtt Csernoch János esztergomi érsek IV. Károly fejére helyezte a Szent Koronát, még senki sem sejthette, hogy ez lesz az utolsó magyar királykoronázás. Az esemény arra indította Gohl Ödönt, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának numizmatikusát, hogy ebből az alkalomból – mintegy négyszáz évre visszatekintve – összegyűjtse és közreadja a magyar uralkodókoronázások numizmatikai emlékeit. Az utolsó magyar királykoronázás centenáriumára az MTA BTK Történettudományi Intézet 2012 nyarán megalakult Lendület Szent Korona Kutatócsoportja mintegy fél évtizedes kutatómunka eredményeként – Gohl alapművének nyomdokain haladva – megjelentette a koronázási érmek teljességre törekvő katalógusát. Munkájuk az 1508 és 1916 közötti időszak 24 király-, királynő- és királynékoronázása kapcsán kibocsátott érmek és zsetonok csoportját tárja az olvasók elé – bőséges
