Századok – 2017
2017 / 4. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: Erdélyi történetek – történetek Erdélyről. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia. Nagyvárad, 2017. május 12–13.
919 ERDÉLYI TÖRTÉNETEK TÖRTÉNETEK ERDÉLYRŐL Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia Nagyvárad, 2017. május 12–13. 2017. május 12–13-án második alkalommal rendezte meg az Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciáját a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete Nagyváradon.1 Az 1999-ben megalakult RODOSZ a tudományos munkát végző magiszteri és PhD-hallgatók szakmai és érdekvédelmi szervezeteként a megrendezett konferenciával fórumot szeretne teremteni a fiatal kutatók számára. Tőtős Áron (ELTE), a rendezvény ötletgazdája és főszervezője , a RODOSZ Bihar megyei szer vezetének elnöke köszöntőjében elmondta: küldetésük az, hogy a tágabb értelemben vett Erdéllyel foglalkozó fiatal történészek – kutassanak bárhol, bármilyen nyelven – rendszeresen megoszthassák és megvitathassák egymással kutatási eredményeiket. Az ülést a rendezvény első napjának is helyet adó Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Pálfi József nyitotta meg, majd az ezt követő plenáris előadást Egyed Ákos történész, az MTA levelező tagja tartotta A Magyar Történelmi Társaság megalakulása és tevékenysége gróf Mikó Imre elnöksége idején (1867–1876) címmel. Elmondta, hogy a szervezet megalakulását a kiegyezés nyújtotta kedvezőbb viszonyok tették lehetővé, mely már működésének első éveiben magasabb szintre emelte a magyar történetírást. A társadalom felé nyitó egyesülés célja a hazai történettudomány minden ágának művelése és megkedveltetése volt. Az 1867 májusi alakuló ülésen gróf Mikó Imrét választották meg az elnöki tisztségre, Horváth Mihály pedig alelnök lett. Egyed Ákos a tények megvizsgálása során körüljárta az Erdélyi Múzeum Egyesület szerepét, Mikó akadémiai tagságát és kapcsolatrendszerét, valamint forráskutatói munkásságát. Mindezek alapján elnökké választása addigi munkásságának elismerését jelentette. A megalakulást követő években helyi szinten is megkezdődött a Társaság megszervezése (például 1868-ban a Kolozsvári Bizottság), valamint sorra jöttek létre kutatóintézmények (például Nagyváradon). A szervezetek egymással szoros kapcsolatot tartottak fent, elsősorban a Társulat folyóirata, a Századok által, melynek meghatározó szerepe volt a történetírás szakosodásában, és nagy hatással volt a nemzeti öntudat alakulására. A folyóirat működtetése mellett a vándorgyűléseket emelte ki az előadó, melyek alkalmával Horváth felvázolta a polgári történetírás elveit és tematikáját, 1 A konferenciával kapcsolatos egyéb információk, fotók és videók elérhetőek a www.etkonferencia. wordpress.com weboldalon, illetve a RODOSZ facebook oldalán. KRÓNIKA
