Századok – 2017
2017 / 4. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: Erdélyi történetek – történetek Erdélyről. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia. Nagyvárad, 2017. május 12–13.
920 KONFERENCIABESZÁMOLÓ. NAGYVÁRAD, 2017. MÁJUS 12–13. valamint megfogalmazták a vándorgyűlések feladatait (ilyen volt a kolozsvári erdélyi főúri családok levéltárainak feltérképezése, a műemléképületek emléktáblákkal való megjelölésének terve és védelme, egy állandó bizottság felállítása). A Kolozsvárott tartott első sikeres gyűlést követően (1868) a vándorgyűlés modellt képviselt további vidéki helyszínek számára is. Előadása végén Egyed Ákos kiemelte, a jelenleg is működő szervezet tevékenységét tehát erősen megalapozta Mikó Imre elnökségének első időszaka és annak mérföldkövei. A plenáris előadás után Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese és egyetemi tanára, a főszerkesztésével készült Fürdőélet Erdélyben. Erdélyi évszázadok. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyvét mutatta be, melynek alapjául egy 2014-es kolozsvári konferencia témája szolgált. Az akkor elhangzott tíz előadásból hét tanulmány került bele a kiadványba, Kósa László, Várkonyi Gábor, Burkhardt Britta, Fehér Andrea, Ferencz-Mátéfi Kriszta, Imecs-Magdó Eszter és Zepeczáner Jenő tollából. A tematikus tanulmányokon kívül az évkönyvben található Műhely rész, mely ifjú kutatók és doktoranduszok írásainak kínál publikálási lehetőséget, valamint Arcél fejezet az erdélyi nagyokról, illetve Könyvszemle és Krónika is. A szerkesztők tervei közé tartozik a fürdőélet témaköré nek bővítése és további tematikus kiadványok összeállítása évenkénti megjelenéssel. A nyitó előadásokat követően megkezdődtek a szekció-előadások, melyek – tekintettel a jelentkezők nagy létszámára – két napon át párhuzamosan, összesen tíz tematikus egységben folytak. A három országból érkező közel harmincöt résztvevő tizenöt felsőoktatási, illetve kutatóintézményt képviselve mutatta be és vitatta meg új kutatási eredményeit a hallgatósággal. A konferencia első napján két szekció előadásaira került sor. Az első a Szent László-évvel összefonódva Szent László kultusza és a törvényhozó uralkodó témakört járta körül, míg a második a társadalmi viszonyrendszerek és kapcsolati háló – egyén, család, közösség – kérdéskört állította középpontjába, mely két részletben a konferencia második napján a harmadik szekció előadásaival folytatódott. Az első szekció-előadást Bélfenyéri Tamás János (Babeş-Bolyai Tudományegyetem) tartotta, és Szent László király törvénykönyveit vizsgálta meg, míg Bödő Krisztián (Pécsi Tudományegyetem) a lovagkirály ikonográfiájában megjelenő angyali koronázásról beszélt az Anjou hatalmi reprezentáció tükrében. Horváth Illés (Pécsi Tudományegyetem), mintegy az előző előadás folytatásaként, a Szent Lászlókultusz megjelenését vizsgálta meg Luxemburgi Zsigmond idején. A második nap plenáris előadását Nagy Levente, az Eötvös Loránd Tudomány egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartotta Lehetséges küldetés? Hitek és tévhitek a román reformáció körül címmel. Bevezetőjében elmondta, hogy a román–ma gyar kapcsolatrendszer egy szeletének elemezése során mindkét értelmezési keretet körüljárva vizsgálta meg a témát. A román megközelítés bemutatását két szerző
