Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
MAGYAR–OLASZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HORVÁT SZEPARATISTÁK TÁMOGATÁSÁBAN 1927–1934 902 Kvaterniket.129 Perčević kiadatásáért a francia kormány azért folyamodott, mert – a szerb rendőrség szerint – 1933-ban az ő közbenjárásával engedtek szabadon a klagenfurti börtönből egy [meg nem nevezett – H. P.] illetőt, akit Perčević aztán Magyarországra irányított menedékért, és aki részt vett a marseilles-i gyilkosság kivitelezésében.130 Decemberre azonban kiderült, hogy az elkövetők közül senki sem tartózkodott soha osztrák földön, így a Perčević elleni vádak alaptalannak bizonyultak. 131 Kánya Kálmán magyar külügyminiszter is személyes találkozót kért és kapott Mussolinitól a kényes ügy megvitatására. Kánya elmondta, hogy pár hónappal a gyilkosság előtt, 1934 májusában Magyarország megállapodott Jugoszláviával egy olyan egyezmény életbe léptetéséről, amely kötelezte Magyarországot a területén lévő horvát táborok felszámolására. Kánya szerint ez meg is történt, Jankapusztát kiürítették, azonban – sajnálatos módon – a magyar kormány jó szándéka ellenére maradhatott egy kisebb horvát „mag” az országban.132 A tábort Tattay 1934. február 1-jén kelt tervezete nyomán számolták fel, amelyben az ezredes közölte, hogy április 24-éig felszámolja Jankapusztát. Április közepén az usztasákat valóban elszállították, de többségük Nagykanizsára, a szintén usztasa kézen lévő Horthy Miklós úti házba került, s az országból való kiutasításukra nem került sor. Mindazonáltal a rendszeres kiképzés nem folytatódott tovább. 133 Kánya nem a magyar külügyminisztérium „csehszlovák fóbiájától” vezérelve említette Mussolininek, hogy Beneš az, aki leginkább törekszik Magyarország bűnbakká tételére. Egy a prágai olasz követ által Mussolininak küldött számjeltávirat is összefoglalja Csehszlovákia álláspontját a marseille-i üggyel kapcsolatos teendőkről, melyek között az is szerepel, hogy Magyarországra kell hárítani a felelősséget az eset miatt.134 Beneš terveit keresztezte azonban az a tény, hogy az olasz külügyminisztérium, amely mint láthattuk, korábban még örült annak, hogy Pavelić és Kvaternik letartóztatása enyhített a rá nehezedő nyomáson, most mégis vállalta a magyar kormány melletti kiállást.135 A szoli daritás valódi oka az volt, hogy Kánya több ízben is kijelentette, hogy 129 DDI. Settima serie, vol. 16. 157. irat. 165–168. Feljegyzés a Schuschnigg–Mussolini találkozóról. Róma, 1934. nov. 17. 130 ASMAE, AA. PP. 1930–1945. Jugoslavia. Busta 55. Telegramma n. 4758/2518. Preziosi Mussolininak. Belgrád, 1934. dec. 6. 131 Uo. 132 DDI. Settima serie, vol. 16. 75. irat. 71–72. Feljegyzés Kánya és Mussolini beszélgetéséről. Róma, 1934. okt. 20. 133 Ormos M.: Merénylet i. m. 113–114. 134 ASMAE, AA. PP. 1930–1945. Jugoslavia. Busta 55. Telegramma n. 2115/1473. Guido Rocco Mussolininak. Prága, 1934. nov. 26. 135 Uo.
